A faültetés korlátai

Benn az erdőben

Tudomány

Népszerű gondolat, hogy a tömeges faültetés önmagában is remek eszköz a klímaváltozás ellen. A kutatók jó része azonban nem osztja ezt a vélekedést.

A klímaváltozás elleni harcban fontos szerepet játszhat az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának csökkentése. Ha pedig ez a kibocsátási oldalról nehezen megy, jöjjön a légkörből való kivonás, ebben pedig – már csak iskolai emlékeink alapján is – verhetetlen versenyzők a növények, köszönhetően a foto­szintézisnek, amihez csak víz kell, szén-dioxid és sok-sok napfény. Már csak azért is a fák jelenthetik a megoldást, mert a közhiedelem szerint az erdőnek mint páratlanul komplex ökológiai szervezetnek nincs párja, ha szén-dioxidot szeretnénk megkötni. Egy 2019-es, a Science magazinban publikált tanulmány szerzői is úgy vélekedtek, hogy az egykori erdők helyreállítása lenne a megoldás: 900 millió hektár összefüggő erdő telepítésével több mint negyedével nőne a Föld erdőállománya. A majdan felnőtt korba lépő erdőségek 200 gigatonna szenet vonnának ki a légkörből – ez a jelenlegi légköri mennyiség negyedével egyenértékű. Ebből látszólag az a megoldás következik, hogy ültessünk minél több fát. Ám számos kutató azt vallja, hogy előbb érdemes utánanézni, alkalmas-e az adott környezet fák, facsoportok, erdők telepítésére.

Gyakran emlegetik, hogy az ország területének immár több mint 20 százaléka erdő, ám a növényborítottsági kontextus felvázolásához azért nem árt tudni, hogy például a mai országterületnek csupán egy részét borították erdők – mármint még azelőtt, hogy az ember (amúgy már igen korán) elkezdte saját preferenciáinak megfelelően átrendezni, kiirtani az őshonos növényzetet. A hegyes-dombos vidékeken természetesen domináltak az erdők, közülük is a lombhullató típusú, a legutóbbi eljegesedés vége óta őshonos fafajokból álló növénytársulások. Egykor (a Nyugat-Dunántúl kivételével) alig-alig találtunk volna őshonos fenyveseket, ehhez képest mára számos okból kifolyólag (kritikus mértékű faanyaghiány, a gyorsabb növekedéstől remélt gazdasági haszon) jól telehintették az országot ökológiai szempontból nem odavaló fenyvesekkel, amelyeket napjaink változó klímájától sem függetlenül mind nagyobb erővel pusztítanak különböző patogének. (A Mecsekben, Pécs fölé telepített fenyőket most már tervszerűen termelik ki, hogy részben természetes felújulás révén visszafoglalhassák helyüket az őshonos tölgy- és kőrisfajok.)

Nem pusztán magával a fenyővel van gond (bár a tölgyek és kőrisek helyére telepített fenyvesek az eredetinél jóval szegényesebb növénytársulást rejtenek), hanem azzal az eljárással, hogy az eredeti fajösszetételre fittyet hányó erdőtársulásokkal rakjuk tele az országot. Így azután hiába növeljük majd az erdőborítottságot 25 százalékra (a tervek szerint 2030-ig), ha a növekmény jó része erdőnek nem is igazán minősíthető ültetvény lesz, tele tájidegen, nem őshonos, sokszor kifejezetten invazív fákkal.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Szálldogálni finoman

Úgy hírlik, a magyar könyvpiacon újabban az a mű életképes, amelyik előhúz egy másik nyuszit egy másik kalapból. A szórakoztatás birodalmában trónfosztott lett a könyv, az audiovizuális tartalom átvette a világuralmat. Ma tehát a szerző a márka, műve pedig a reklámajándék: bögre, póló, matrica a kisbuszon. 

Ja, ezt láttam már moziban

Dargay Attila ikonikus alkotója volt a világszínvonalú magyar animációs filmnek. A Vukot az is ismeri, aki nem olvasta Fekete István regényét, de tévésorozatain (Pom Pom meséi, A nagy ho-ho-horgász stb.) generációk nőttek fel, halála után díjat neveztek el róla. Dédelgetett terve volt Vörösmarty klasszikusának megfilmesítése. 

Desperados Waiting for the Train

  • - turcsányi -

Az a film, amelyikben nem szerepel vonat, nos, bakfitty. S még az a film is csak határeset lehet, amelyikben szerepel vonat, de nem rabolják, térítik vagy tüntetik el. Vannak a pótfilmek, amelyekben a vonatot buszra, tengerjáróra, repülőgépre, autóra/motorra, egészen fapados esetben pedig kerékpárra cserélik (mindegyikre tudnánk több példát is hozni). 

Lentiből a világot

Nézőként már hozzászoktunk az előadások előtt kivetített reklámokhoz, így a helyünket keresve nem is biztos, hogy azonnal feltűnik: itt a reklám már maga az előadás. Kicsit ismerős az a magabiztosan mosolygó kiskosztümös nő ott a képen, dr. Benczés Ágnes Judit PhD, MBA, coach, csak olyan művien tökéletesre retusálták, kétszer is meg kell nézni, hogy az ember felismerje benne Ónodi Esztert.

Crescendo úr

A Semiramis-nyitánnyal kezdődött koncert, és a babiloni királynőről szóló opera szimfonikus bombákkal megtűzdelt bevezetője rögtön megalapozta az este hangulatát. Szépen adta egymásnak a dallamokat a klarinét, a fuvola, a pikoló, a jellegzetes kürttéma is könnyed fesztelenségét domborította Rossini zenéjének, akit a maga korában Signore Crescendónak gúnyoltak nagy ívű zenekari hegymászásai okán. A Danubia Zenekarra a zárlatban is ilyen crescendo várt.

A miniszter titkos vágya

Jövőre lesz tíz éve, hogy Lázár János a kormányinfón közölte, megépül a balatoni körvasút abból az 1100 milliárd forintból, amit a kormány vasútfejlesztésekre szán. A projektnek 2023-ban kellett volna befejeződnie, és egy ideig a gyanús jelek mellett is úgy tűnt, hogy minden a tervek szerint alakul: 2021. június 18-án átadták az észak-balatoni vasútvonal Szabadbattyán és Balatonfüred közötti 55 kilométeres, villamosított szakaszát.

Ahol mindenki nyer

Orbán Viktor magyar miniszterelnök hétfőn baráti látogatáson tartózkodott a szomszédos Szlovákiában, ahol tárgyalásokat folytatott Robert Fico miniszterelnökkel és Peter Pellegrini államfővel. Hogy miről tárgyaltak, arról sok okosságot nem lehetett megtudni, az államfő hivatala nem adott ki közleményt, posztoltak egy kényszeredett fotót és lapoztak; a miniszterelnök, Orbán „régi barátja” ennél egy fokkal udvariasabbnak bizonyult, amikor valamiféle memorandumot írt alá vendégével; annak nagyjából annyi volt a veleje, hogy Fico és Orbán matadorok, és reményeik szerint még sokáig azok is maradnak (Robert Fico szíves közlése).

„Inkább magamat választom”

A Budaörsi Latinovits Színház fiatal színésze a versenysport helyett végül a színház mellett döntött, és ebben nagy szerepe volt Takács Vera televíziós szerkesztőnek, rendezőnek is. Bár jelentős színházi és ismert filmes szerepek is kötődnek hozzá, azért felmerülnek számára a színház mellett más opciók is.

Az irgalom atyja

Megosztott egyházat és félig megkezdett reformokat hagyott maga után, de olyan mintát kínált a jövő egyházfőinek, amely nemcsak a katolikusoknak, hanem a világiaknak is rokonszenves lehet. Ügyesebb politikus és élesebb nyelvű gondolkodó volt, mint sejtenénk.