Egy ismétlődésekkel terhes élet

Kornai János (1928–2021)

Tudomány

Életpályájának szinte mindegyik vonulata tartalmaz regényes elemeket. Várhegyi Éva búcsúzik.

Életpályájának szinte mindegyik vonulata tartalmaz regényes elemeket. Nem mindennapi, ahogyan az 1928-ban Budapesten született, autodidakta gondolkodóból majdnem Nobel-díjas tudóssá, a katedrától távol tartott, egy ideig ipari kutatóintézetbe száműzött közgazdászból a Harvard professzorává, a vasfüggöny mögé zárt „könyvmolyból” világutazóvá vált. Kacskaringós út jellemezte eszmei fejlődését is, amint zsidó polgárgyerekből kommunista aktivista, marxista újságíróból antimarxista tudós, „nagyimrista” reformerből reform­szkeptikus, politikusból a politikai szereptől tartózkodó kutató, és végül az utóbbiból politizáló közszereplő lett.

*

Ha valaki kellően hosszú életet él, könnyen szembesülhet kellemetlen ismétlődésekkel. Az emberiség történelmére az emberi gyengeségek is rányomják bélyegüket, így az is, hogy nem tanul a múlt hibáiból. A közel 94 évet megélt Kornai János autokratikus rendszerben született, felnőtt kora jó részét diktatúrában élte le, majd rövid demokratikus intermezzót követően ismét egyfajta autokráciában találta magát, ahonnan neki, koránál fogva, már nem adatott meg a kiszabadulás. Tudományos pályáját az ötvenes évek gazdasági rendszerét meghatározó „túlzott központosítás” leírásával kezdte, majd hat évtizeddel később, ismét egy hasonló rendszer felépülését kellett végignéznie. Nemzetközi hírnévre a „hiánygazdaság” fogalmának megalkotásával és tudományos leírásával tett szert, és most, egy héttel a halála előtt, a The Economist az ő kifejezését használva, „The shortage economy” címlappal jelent meg. A „puha költségvetési korlát” elnevezés is tőle származik; e fogalmat a szocialista gazdaság jellemzésére vezette be, ám a jelenség a kiterjedt állami beavatkozásokkal terhelt mai kapitalista gazdaságokban is egyre általánosabbá válik.

Tudományos munkásságának elismertségét látva elégedett embernek gondolhattuk volna. Hiszen már a nyolcvanas években az amerikai Harvard Egyetem állandó professzora lett, és vendégprofesszorként számos további jó hírű egyetemen tanított és kutatott. Élete során vagy két tucat tudományos akadémia és nemzetközi társaság választotta tagjává (utóbbiak egy-egy időszakra elnökké), számos neves egyetem pedig díszdoktorává. Igaz, a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem csak a nyolcvanas években nyitotta meg kapuját az akkor már világhírű tudós előtt; addig csak néhány érdeklődő diák számára vezethetett szemináriumot. Legnagyobb hatású könyvei – köztük a tervgazdaság természetét feltáró A gazdasági vezetés túlzott központosítása, a mainstream közgazdaságtannal szembeszálló Anti-equilibrium, a szocialista gazdaság működésének a mélyére ásó A hiány, majd annak átfogó politikai gazdaságtanát leíró A szocialista rendszer, az Indulatos röpirat a gazdasági átmenet ügyében vagy A gondolat erejével című önéletrajza – számos nyelven megjelentek; közülük több a politikaformálók és a „laikusok” körében is nagy visszhangra talált.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”