Erre iszunk egy feketét! – A koffein jótékony hatása

szerző
Barotányi Zoltán
publikálva
2018/18. (05. 03.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A koffeintartalmú italok megítélése sokat változott az utóbbi évtizedekben – most éppen javallják a fogyasztásukat. Persze nem minden formában.

A koffein immár évszázadok óta az emberiség egyik legnépszerűbb (és többnyire legális) stimuláns hatású pszichoaktív szere, még ha nem is így gondolunk rá. A máig legfontosabb koffeinforrásnak számító kávénövény Etiópiából származik; először jemeni szúfi szerzetesek szürcsölgették a megpörkölt kávébab főzetét. Európába alighanem török közvetítéssel került a 16. századtól kezdve (erről árulkodnak Arany János feketelevesről szóló kétértelmű sorai), és hamarosan milliók legfontosabb frissítőjévé vált. Körülbelül ekkor vagy nem sokkal később érkezett meg az óvilágba a teafogyasztás szokása is – ha hinni lehet az egykorú leírásoknak, mai fejjel szinte felfoghatatlanul nagy mennyiséget vettek magukhoz eleink, de a kor embere jellemzően nem a teafogyasztásba halt bele. A tudomány idővel tisztázta, hogy a kávé és a tea testet-lelket frissítő hatásáért, a kognitív rendszerre és a fizikai teljesítőképességre is jótékony hatást gyakorló természetéért a koffein nevű metilxantin típusú alkaloid a felelős, amely kémiailag a DNS-ben előforduló adenin és guanin nevű bázisok rokona (ezek sorrendje a genetikai információt hordozza).

Ihatunk bár kávét, teát, matét, guarana- vagy kóladió-kivonatot, a bennük lévő koffein mindenképpen megpörgeti a szívünket, fokozza a pulzust. Mindez a nyugati típusú orvoslás képviselőit is gondolkodóba ejtette, akik a koffeintartalmú kultúrnövények kapcsán rendre két álláspont között ingadoztak: a koffeinfogyasztás inkább kerülendő, mert feleslegesen terheli a szívet, vagy éppenséggel jótékonyan serkentő hatású, ami nélkül amúgy is értelmetlen a létezés.

Dobolja a ritmust

Máig találunk olyan fogyasztókat, akik – részben rég elavult tudományos állításokat visszhangozva – a különböző élénkítő italok között próbálnak különbséget tenni, mondván, hogy a teában nem is koffein van, hanem úgynevezett tein. Micsoda tévedés! Az egységnyi tömegű tea még több koffeint is tartalmaz, mint a kávé, csak éppen ez utóbbiból nagyobb mennyiséget használunk egy csésze italhoz.

A koffeinnel kapcsolatos legrégebbi, egykor tudományosnak tűnő álláspont az volt, hogy felborítja a normális szívműködést, és szívritmuszavarokat okoz. Az, hogy a pszichoaktív anyagok használata hat a szívműködésre, nem éppen új tapasztalat. Ráadásul legkésőbb a 20. században az emberiség élvetegebb fele számos olyan (stimuláns, illetve depresszáns típusú) tudatmódosítót is megismert, majd kedvtelve használt, amelyek a koffeinnél sokkal alaposabban és kártékonyabban hatnak a keringési rendszerre, így a szív működésére. Ezekhez képest a koffein hatása csekélyebb, sőt, egyre több bizonyíték van rá, hogy még csak nem is káros. Arról nem is beszélve, hogy a szervezet motorjának és keringési központjának gyors amortizációjáért és tönkremeneteléért immár egészen más faktorokat (stresszes életmód, táplálkozás, ivás, dohányzás) okolnak a szívgyógyászok, míg az egyre jótékonyabb színben feltüntetett kof­feint inkább mentegetik.

A koffein jótékony hatásának igazolására a Baker Heart and Diabetes Institute nevű ausztráliai intézetben 11 nemzetközi kutatás adatait hasonlították össze, s ennek nyomán összesen 360 ezer emberre vonatkozó adatsorokat vetettek egybe. A metaszintű vizsgálat egyértelműen igazolta, hogy semmiféle összefüggés nem mutatható ki például a koffeinbevitel és a szív kamrai (ventrikuláris) részén előforduló ritmuszavarok között. Az ausztrál kutatók véleménye szerint napi 300 milligrammig meg sem kottyan a koffein. Ennyi még egy ritmuszavarokkal küzdő fogyasztót sem visel meg, pedig ez legalább 3 ki­adós csészényi kávénak felel meg. Teánál nehezebb az összehasonlítás a változó koffeintartalom miatt, de ugyanez a szakvélemény napi 5-6 csészényi jó erős tea felett húzná meg a határt.

Az már csak magától értetődik, hogy az emberek eltérő mértékben érzékenyek a koffeinbevitelre, de annyi biztosnak tűnik, hogy a rendszeres koffeinbevitel statisztikailag csökkenti a kockázatát annak, hogy szívritmus­zavar alakuljon ki. Ez pedig az egyik legfontosabb kockázati faktor, ha el akarjuk kerülni a keringési rendszer katasztrofális összeomlását, a hirtelen szívleállást.

Egy másik ernyővizsgálat, amelyet a múlt év végén publikáltak a BMJ brit orvosi periodikában, nem kevesebb mint 200 korábbi vizsgálat eredményét vetette alá metaanalízisnek. Eszerint a napi 3-4 kávé jótéteménye nem csak a jobb szívműködésben érhető tetten, hanem csökkenti a májbetegség, a demencia, a cukorbetegség, sőt bizonyos (a bőrt, a májat és a prosztatát megtámadó) tumorfélék kialakulásának kockázatát is.

Amikor a koffeintartalmú italok hasznairól hallunk, sokakban felmerülhet a kérdés: biztos, hogy a sok-sok természetes eredetű vegyületet tartalmazó főzetekben épp a koffein lesz az élettanilag leghasznosabb hatóanyag? Természetesen a klinikai vizsgálatok során mindenekelőtt a napi gyakorisággal fogyasztott élénkítő italok hosszú távú egészségügyi hatását vizsgálták, ezek pedig sok-sok koffeint, de emellett más, fiziológiai szempontból fontos vegyületet és hatóanyagot is tartalmaznak.

Hosszú út a csészéig

Mind a kávébab, mind a teacserje levele alapos átalakításon, egyebek mellett fermentáción, szárításon, néha füstölésen is átesik (a kávészem a pörkölést sem ússza meg), mielőtt gőzölgő csészében az asztalunkra kerülne. Miután ezek az eljárások tea-, illetve kávéfajtáktól függően eltérő mértékben, de rendre átalakítják a koffeint hordozó növényi származékok belső összetételét (persze kisebb mértékben a koffeintartalmat is), gyakorlatilag fajtánként külön kéne vizsgálni az eltérő élettani hatásokat. Ha azonban minden más faktortól elvonatkoztatva vizsgáljuk a koffein hatását, akkor csak a változó koncentrációját kell figyelni az élénkítő italokban, és azt kell igazolni, hogy statisztikailag is releváns kapcsolat mutatható-e ki a vélelmezett egészségügyi hatásokkal.

Természetesen mind a kávéból, mind a teából készült italokban akadnak olyan vegyületek, amelyek a koffeinnel együtt, vele mintegy szinergiában fejtik ki hatásukat. Ilyen például a bizonyos típusú zöld teákban előforduló, a fehérjealkotó glutamin és glutaminsav nevű aminosavak analógjának tekinthető teanin, aminek e teák (pl. a matcha és a szintén japán gyokuro) a sajátos, umami típusú aromájukat köszönhetik. Egy 2014-es szisztematikus vizsgálat szerint az egyes teafélékben együtt előforduló koffein és a teanin (pontosabban annak L-teanin változata) szinergikus hatására éberebbek és figyelmesebbek leszünk, ráadásul a két hatóanyag a fogyasztást követő egy órán belül azt a képességünket is javítja, hogy félig tudatosan egyik feladatról a másikra váltsunk. Ennek ellenére az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság nem ismeri el a teanin jótékony (például az alvási-ébrenléti ciklus helyreállítására vagy a menstruációs zavarok ellen kifejtett) élettani hatásait, ezért mifelénk hallani sem akarnak a teanin gyógyhatásáról. Ami még nem jelenti azt, hogy ne ihatnánk annyi teát, amennyit jó egészséggel megkívánunk.

Abban az irányban is folynak kutatások, hogy a kávé, illetve a kakaó vagy a fekete csokoládé milyen kedvező hatást fejt ki együttesen, de a csokoládéféléket önmagukban is előszeretettel vizsgálják. A jótékony hatások közt szerepel a stresszoldás, a gyulladáscsökkentő hatás, a kedélyjavítás és az immunrendszer erősítése is. A 70 százalékos vagy 85 százaléknál is több kakaóport tartalmazó fekete csokoládék nem csak viszonylag sok koffeint rejtenek, de még ennél is tetemesebb mennyiség található bennük a koffein rokonának számító teobrominból és teofillinből is. A kávé, a tea és a csokoládé fogyasztását természetesen ösztönözheti, hogy nem csak egészségesek (amire sok jel utal), de finomak is. Ez például ritkán mondható el az energiaitalokról (bár ízlése válogatja), amelyek ráadásul tele vannak például cukorral és az élelmiszeripar más remekeivel. Ugyanezt persze elmondhatjuk a szintén finomított szénhidrátokkal dúsított, jó pár kanálnyi vagy kockányi cukorral fogyasztott kávékról is, és persze a kakaóport (így a hasznos alkaloidokat és más hatóanyagokat) már alig tartalmazó, halálra édesített tejcsokoládékról. Azaz a tudomány egészségesnek minősítheti a kávét vagy a csokoládét, csak éppen nem mindig az általunk kedvtelve fogyasztott formájukban.

A koffeinnel pedig ajánlatos csínján bánni. Bár feljebb csúszott az a határ, amit még egészségünk veszélyeztetése nélkül megközelíthetünk, sőt, még jótékony hatásban is reménykedhetünk, nem árt az óvatosság. A notórius kávéivás könnyen felboríthatja érzékeny cirkadián ritmusunkat, annak pedig (például az állandó, koffeinnel ellensúlyozott kialvatlanságnak) igazolhatóan kedvezőtlen egészségügyi hatásai lehetnek. És ne felejtsük: a kávé, a tea, az energiaital vagy a csokoládé csak a mi épülésünket, egészségünket és kényelmünket szolgálja: kutyának, macskának, madárnak ne adjunk belőle, mert számukra a koffein (más metilxantin-alkaloidokhoz hasonlóan) puszta méreg!

szerző
Barotányi Zoltán
publikálva
2018/18. (05. 03.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 3
    tiszapolgári
    2018. május 27., 13:03
    A kávéivás pozitív és negatív hatásai évszázadok óta birkóznak egymással, most éppen a pozitív hatások vannak fölül (csökkenti bizonyos rákbetegségek kockázatát, növeli a munkatempót stb.), de biztos vagyok benne, hogy a negatívumok csak erőt gyűjtenek az ellentámadás előtt. Érdekes, hogy a teaivás sokkal nyugodtabb és kiegyensúlyozottabb csatamezőnek látszik, nincsenek hullámhegyek és -völgyek, ennek az lehet az oka, hogy a tea hígabb, ezért sokkal unalmasabb ital.
    Ezért van az is, hogy a reggeli kávé+cigi felnőttes, menő dolognak számít, viszont a délutáni teázás+kekszmajszolgatás öregasszonyoknak és az időjárásról társalgó briteknek való.
  2. 2
    barki
    2018. május 27., 12:28
    Azt hiszem, innom kell egy kávét.
  3. 1
    yoyo
    2018. május 27., 11:43
    kááááááávééééééé......

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kultúra

még több Kultúra...

Narancs

Vélemény

még több Vélemény...