Étolaj-árrobbanás

Ide veled, drága zsírunk!

Tudomány

A világszerte zajló élelmiszerár-emelkedés talán az étolaj árát érinti a leginkább. De miért pont ez drágul már több mint egy éve, és hol a határ?

A korábban is ható tényezők mellé jött most az ukrajnai háború. A háborús és a piaci pszichózis együtt pedig furcsa következményekhez vezetett: például Németország számos régiójában a megnövekedett kereslet miatt több nagy áruházlánc korlátozni volt kénytelen az egyszerre megvehető étolajmennyiséget.

 

Sok volt

A magyar fogyasztó nem feltétlenül találkozik a legtöbb növényi eredetű (zömmel folyékony) zsiradékkal, a mi kedvelt étolajtípusaink a világ fogyasztásának viszonylag kicsi, de kétségkívül fontos szeletét képviselik. A világban évente elfogyasztott étolaj mennyisége közelíti az évi 210 millió tonnát, ebből kb. 74 millió a trópusokon termő olajpálma terméséből kipréselt pálmaolaj, míg a második helyen a szójaolajat találjuk (60 millió tonna).

Ehhez képest a nálunk rendszeresen fogyasztott két étolajtípus, a repceolaj (közel 29 millió tonna) és a jelenleg maximált árú napraforgóolaj (20,5 millió tonna) csupán a harmadik és a negyedik helyen áll világviszonylatban. Ehhez jön még, hogy az éves növényiolaj-fogyasztásnak alig 1,5 (!) százalékát teszi ki az Európában és a mediterrán térségben nagy becsben tartott olívaolaj, ennél kókusz- vagy földimogyoró-olajból is több fogy a világban. Nagy probléma azonban, hogy a számos forrásból származó növényi olajok ára konzekvensen együtt mozog, az egyik vagy másik olajcsoportot érő, különböző forrásokból származó ársokkok hatnak az alternatív termékek árára is. Ráadásul az étolaj sütési-főzési potenciálján túlmutató felhasználása miatt az árnövekedés tovább is gyűrűzik.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Candide és az elveszett objektivitás

Politikai irányultságuktól függetlenül a legtöbb összeesküvés-elméletet hasonló intellektuális impulzusok mozgatják: valamilyen rejtett igazság felfedése (általában vélt vagy valós igazságtalanság eltörlése céljából), és a hatalom/elnyomás forrásának egy jól beazonosítható (és célba vehető) pontba tömörítése.

A bomlás virága

1990, Kijev, a Szovjetunió az utolsókat rúgja, egyesek már tudni vélik, mások elképzelni se, de a „kommunizmus” szót már senki ki nem ejti a száján – talán a hősnő kitüntetésekkel dekorált nagypapája szóba hozná („Elvtársak! Kedves barátaim!”), de senki nem figyel köszöntőjére.

Mi történik a föld alatt?

A Nemzeti Nagykönyvtár könyvkiadói részlegén szolgálatot teljesítő Becsey Gergely egy emberi füldarabot talált az egyik könyvszállító kocsi platóján, majd a szintén könyvtáros barátjával, Zoltánnal nyomozni kezdenek.