„Ez a díj visszajelzés a politika irányába is, hogy talán nem volt annyira rossz döntés ezt a centrumot [a szegedi ELI-ALPS lézeres kutatóközpontot] létrehozni – ez egy olyan technológia, amiben van jövő, és ami további fontos felfedezések alapjául szolgálhat” – mondta Krausz Ferenc Nobel-díjas kutató a Magyar Tudományos Akadémiának adott interjújában, amit a Telex szemlézett.
Kedden derült ki, hogy Krausz Ferenc két társával, Pierre Agostinivel és Anne L’Huillier-vel megosztva kapta az idei fizikai Nobel-díjat az ultrarövid időtartamú fényimpulzusokkal való kutatási eredményeiért. A Németországban élő magyar kutató az interjúban azt is elmondta, nem számítottak a díjra, mivel a Nobel Alapítvány néhány héttel ezelőtt szervezett egy Nobel-szimpóziumot a kutatási témájukban, ami általában azt üzeni a közösségnek, hogy az éppen adott szakterület elérte a fizikai Nobel-díj Bizottság ingerküszöbét, azonban szinte mindig arra utal, hogy az adott évben nem ebben a témában ítélik oda az elismerést.
Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, Krausz Ferenc a Nobel-díjjal járó pénz jelentős részét annak a Science4People jótékonysági alapítványnak ajánlotta fel, amely az attoszekundomos közösség kezdeményezésére segít az Ukrajna elleni háború kárvallottjainak. „Először arra gondoltam, esetleg elmegyek segíteni a határra a menekültek fogadásában, de aztán láttam, hogy ezt csodálatosan megoldották a honfitársaim” – nyilatkozta a kutató, aki végül a tudományos közvéleményhez fordult adományokért, segítségükkel pedig nem csak kifejezetten a magyar kisebbséget, de mindenkit támogatnak, akik a háború miatt erre rászorulnak.
Magyarországon két attoszekundumos fizikával foglalkozó kutatóhely is működik: a szegedi ELI-ALPS lézeres kutatóközpont mellett ugyanis létrejött a Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központ is, amit Krausz Ferenc vezet. Ennek működéséről az MTA-nak elmondta:
„Az orvosi alkalmazás területén nagyon biztató eredményeink vannak. Az utóbbi időben nyolc különféle rákfajtát néztünk már meg a molekuláris ujjlenyomat módszerével, és mind a nyolcra valamilyen szinten érzékeny.”
Hasonló módon a szívkoszorúér-betegségekre, a cukorbetegségre és a prediabéteszre is érzékenynek bizonyult a módszerük, ami arra bíztatta a kutatókat, hogy kiderítsék, alkalmazható-e a módszer egy széles körű egészségmegőrzési program alappilléreként, az egészségi állapot felügyeletére. Krausz Ferenc hozzátette, a meggyőző bizonyítékok megszerzése hosszú, további 6-8 évig tartó folyamat.
