Interjú

„Súlyos károkat okozó faj”

Standovár Tibor biológus, ökológus a vadgazdálkodás hatásairól és a muflonról

Tudomány

A vadállomány és az erdők, természetes élőhelyek kapcsolata bonyolultabb annál, hogy a menedzselését trófeavadászokra lehetne bízni. Erről, meg a vadfajok okozta természeti és gazdasági károkról, a vadgazdálkodás alapvető kérdéseiről beszélgettünk az erdőkutatóval.

Magyar Narancs: Van még értelme nálunk vadon élő állatokról – szarvasról, őzről, vaddisznóról, rókáról, pláne muflonról, dámvadról – beszélni, ha egyszer háborítatlan erdők sem igazán maradtak, s az állatállomány jelentős részben fegyveres kontroll alatt áll?

Standovár Tibor: Azon állatok, amelyek legalább valamennyire vadonszerű környezetben élnek, jelentős részben az őshonos fajok közé tartoznak. Esetükben is nyilván sérül a természetes szabályozás, az például, ahogy a nagyragadozók szabályozták a nagyobb testű növényevők populációit. A különbség abban ragadható meg, hogy ezeket az állatokat sokszor telepítik, hogy átsegítsék őket a nehéz időszakokon, bár többségük azt is túlélné, ha nem kapnák meg ezt a gondoskodást. Más kérdés, hogy ez a gondoskodás nélkül is remekül megélő vadállomány mekkora károkat okoz az erdőknek, illetve az agráriumnak. Igazából e körül zajlanak a viták.

MN: Tényleg túl sok a nagyvad a magyar erdőkben és más élőhelyeken?

ST: Ez nagyon érzékeny téma, és a válasz rá annak megfelelő, hogy kit kérdezett. Én nem vadászként, biológusként, természetvédelem iránt elkötelezett személyként más véleményen vagyok, mint a hivatásszerűen vadgazdálkodással foglalkozó szakember vagy a sportvadász. Aki a vad szempontjából nézi a kérdést, mondhatja azt is: nincs túl sok belőlük, mert ha túl sok lenne, akkor éhen halnának. Aki pedig az egész rendszert nézi, mint én is, hajlamos úgy gondolni, hogy hatását tekintve mégiscsak túl sok a vad. Az erdő bizonyos működéseit, legalapvetőbben a megújulási képességét és az erdő összetételét is kedvezőtlenül befolyásolhatják – sok esetben éppen azért, mert bizonyos vadfajoknak szelektív a táplálékpreferenciájuk. A nagymértékű taposással, túrással az erdő egyéb komponenseire is hatással vannak a vadfajok – kár ezt tagadni. Az pedig már nem biológiai kérdés, hogy a társadalom mindezt tolerálhatónak tartja-e vagy sem; hogy mik a vaddal, az erdővel és az állatokkal kapcsolatos egyéb társadalmi igények.

MN: Ha egy adott erdőterületre vetítve túl sok a vad, akkor ezek gátolják az erdő felújulását?

ST: Eleve korlátozzák a természetes újulatot.

 
Fotó: Németh Dániel

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.