Mit kezdhetnek a cégek az okostermékek adataival?

A falnak is szeme van

Tudomány

Az okosotthon-technológiák elterjedésével egyre több kamera vesz körül minket az otthonainkban, és mintha nem is bánnánk ezt. De hova kerülnek az okostermékek által nyert adatok? A válasz korántsem megnyugtató, és e téren a legújabb házirobotok sem hoznak változást.

A hangvezérelt, kamerás, felhőhöz kapcsolódó eszközök korát az hozta el, hogy az alkalmazott technológiák kellően olcsóvá váltak. Szeme már tíz éve is lehetett a gépeinknek, a robotporszívók kevésbé kezdetleges generációja például rászerelt kamerával figyelte meg a lakásunkat, és ennek alapján olyan modellt épített fel magában, ami növelte a takarítás hatékonyságát.

A funkció mind­addig nem is volt zavaró, míg a Roomba, a legnagyobb porszívógyártók egyike 2017-ben be nem jelentette, hogy eladnák a robotok lakásokról gyűjtött adatait. A céges bejelentést spontán népharag követte, így a tényleges adásvétel el is maradt. De a kérdést, hogy milyen adatokat gyűjtenek az okoseszközeink és ezekből mit értékesít a gyártójuk (és mit írunk alá a szerződések apró betűs részei­ben), aligha lehet elhessegetni. Persze nem kell a porszívóig menni; már a térfigyelő kamerák felszerelése is parázs vitákhoz vezetett. Csakhogy a társadalom többnyire elfogadta azt az állítást, hogy ez a fajta megfigyelés fontos szerepet játszik a bűnözés visszaszorításában. Ez bizonyos bűnözési típusokra, például az autólopásokra igaz is, az erőszakos bűncselekmények esetében azonban az MTAS (a Tennessee-i Egyetemen működő, a helyi önkormányzatokat technológiai tanácsadással segítő intézet) metatanulmánya szerint nincs így. Más védelmi funkciókkal (jobb világítás, vagyonőr) kombinálva a CCTV-kamerák hatékonyak a tulajdon elleni bűncselekmények megelőzésében, de az MTAS által vizsgált tanulmány szerint az erőszakos bűncselekmények nagy részét impulzívan követik el, nem mérve fel, hol van éppen térfigyelő.

Gurul, repül

A technológiai szempontból szegényesebb tavalyi év után idén ismét izgalmas újdonságokat mutattak be a nagy cégek. Az Amazon apró házi robotja, az Astro tulajdonképpen egy tablet, amit egy porszívó méretű kocsira szereltek, és amely a teleszkópos kamerájával akkor is szét tud nézni a lakásban, ha nem vagyunk otthon. Riaszt, ha mozgást észlel, megnézi, hogy elzártuk-e a gázt, és videóchatet is indít, ha kérjük. Lényegében egy mozgó kamera, ami a lakásunkban bóklászik.

Az eddig csak a kamerás okoscsengőiről és házi térfigyelőiről ismert Ring új eszköze szintén magától mozgó térfigyelő. Az Always Home Cam azonban nem kerekeken gurul, hanem repül. A cég kamerás megoldását egy közönséges drónba szerelték be, ami az akkumulátor lemerülése előtt visszatér a dokkolójára tölteni. Mi pedig remélhetjük, hogy nem addig lopják el a tetőt a fejünk felől, amíg az akkuk megtelnek. A Ring egyébként az Amazon tulajdonában van, így nem is kérdés, hogy hova kerülnek az adataink. A cégnek mégsem ez a terméke okozott felháborodást, hanem az az autós menetrögzítő kamera, amely hangutasításra bármilyen rendőri igazoltatást rögzít, ám arra is alkalmas, hogy az utasokat felvegye. A Car Cam ugyanis nemcsak a szélvédőn kifelé néző modullal van felszerelve, hanem az utasteret is rögzíti.

A trendből a Google sem maradhatott ki. A cég néhány éve a Nest nevű okos termosztát megvásárlásával kezdte okosotthon-portfóliója kiépítését. A termo­sztát beállításai pontosan vallanak a lakók napirendjéről, de ma már a Nest kül- és beltéri megfigyelőkamerákat, okos ajtózárakat, kamerás kapucsengőket is forgalmaz. Ezek vagy a lakók mindennapjait dokumentálják, vagy – térfigyelőként – az ajtó előtti eseményeket sasolják. A legújabb Google Nest Cam beltéri kamera a kisállatok és az emberek mozgását is figyeli. El tudja különíteni az ismerős arcokat, így nem csak arról küld riasztást, ha valaki a csokit dézsmálja a konyhában, de azt is meg tudja mondani, hogy melyik gyerek az. Az ingyenes csomagban háromórás online visszanézhetőség van, ha pedig a net nem működne, egyórányi felvételt a kamera is tárol a saját memóriájában. Aki ennél is többet szeretne, az havi hat dollárért több online tárhelyet vehet.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.