Mit kezdhetnek a cégek az okostermékek adataival?

A falnak is szeme van

Tudomány

Az okosotthon-technológiák elterjedésével egyre több kamera vesz körül minket az otthonainkban, és mintha nem is bánnánk ezt. De hova kerülnek az okostermékek által nyert adatok? A válasz korántsem megnyugtató, és e téren a legújabb házirobotok sem hoznak változást.

A hangvezérelt, kamerás, felhőhöz kapcsolódó eszközök korát az hozta el, hogy az alkalmazott technológiák kellően olcsóvá váltak. Szeme már tíz éve is lehetett a gépeinknek, a robotporszívók kevésbé kezdetleges generációja például rászerelt kamerával figyelte meg a lakásunkat, és ennek alapján olyan modellt épített fel magában, ami növelte a takarítás hatékonyságát.

A funkció mind­addig nem is volt zavaró, míg a Roomba, a legnagyobb porszívógyártók egyike 2017-ben be nem jelentette, hogy eladnák a robotok lakásokról gyűjtött adatait. A céges bejelentést spontán népharag követte, így a tényleges adásvétel el is maradt. De a kérdést, hogy milyen adatokat gyűjtenek az okoseszközeink és ezekből mit értékesít a gyártójuk (és mit írunk alá a szerződések apró betűs részei­ben), aligha lehet elhessegetni. Persze nem kell a porszívóig menni; már a térfigyelő kamerák felszerelése is parázs vitákhoz vezetett. Csakhogy a társadalom többnyire elfogadta azt az állítást, hogy ez a fajta megfigyelés fontos szerepet játszik a bűnözés visszaszorításában. Ez bizonyos bűnözési típusokra, például az autólopásokra igaz is, az erőszakos bűncselekmények esetében azonban az MTAS (a Tennessee-i Egyetemen működő, a helyi önkormányzatokat technológiai tanácsadással segítő intézet) metatanulmánya szerint nincs így. Más védelmi funkciókkal (jobb világítás, vagyonőr) kombinálva a CCTV-kamerák hatékonyak a tulajdon elleni bűncselekmények megelőzésében, de az MTAS által vizsgált tanulmány szerint az erőszakos bűncselekmények nagy részét impulzívan követik el, nem mérve fel, hol van éppen térfigyelő.

Gurul, repül

A technológiai szempontból szegényesebb tavalyi év után idén ismét izgalmas újdonságokat mutattak be a nagy cégek. Az Amazon apró házi robotja, az Astro tulajdonképpen egy tablet, amit egy porszívó méretű kocsira szereltek, és amely a teleszkópos kamerájával akkor is szét tud nézni a lakásban, ha nem vagyunk otthon. Riaszt, ha mozgást észlel, megnézi, hogy elzártuk-e a gázt, és videóchatet is indít, ha kérjük. Lényegében egy mozgó kamera, ami a lakásunkban bóklászik.

Az eddig csak a kamerás okoscsengőiről és házi térfigyelőiről ismert Ring új eszköze szintén magától mozgó térfigyelő. Az Always Home Cam azonban nem kerekeken gurul, hanem repül. A cég kamerás megoldását egy közönséges drónba szerelték be, ami az akkumulátor lemerülése előtt visszatér a dokkolójára tölteni. Mi pedig remélhetjük, hogy nem addig lopják el a tetőt a fejünk felől, amíg az akkuk megtelnek. A Ring egyébként az Amazon tulajdonában van, így nem is kérdés, hogy hova kerülnek az adataink. A cégnek mégsem ez a terméke okozott felháborodást, hanem az az autós menetrögzítő kamera, amely hangutasításra bármilyen rendőri igazoltatást rögzít, ám arra is alkalmas, hogy az utasokat felvegye. A Car Cam ugyanis nemcsak a szélvédőn kifelé néző modullal van felszerelve, hanem az utasteret is rögzíti.

A trendből a Google sem maradhatott ki. A cég néhány éve a Nest nevű okos termosztát megvásárlásával kezdte okosotthon-portfóliója kiépítését. A termo­sztát beállításai pontosan vallanak a lakók napirendjéről, de ma már a Nest kül- és beltéri megfigyelőkamerákat, okos ajtózárakat, kamerás kapucsengőket is forgalmaz. Ezek vagy a lakók mindennapjait dokumentálják, vagy – térfigyelőként – az ajtó előtti eseményeket sasolják. A legújabb Google Nest Cam beltéri kamera a kisállatok és az emberek mozgását is figyeli. El tudja különíteni az ismerős arcokat, így nem csak arról küld riasztást, ha valaki a csokit dézsmálja a konyhában, de azt is meg tudja mondani, hogy melyik gyerek az. Az ingyenes csomagban háromórás online visszanézhetőség van, ha pedig a net nem működne, egyórányi felvételt a kamera is tárol a saját memóriájában. Aki ennél is többet szeretne, az havi hat dollárért több online tárhelyet vehet.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”