Mit kezdhetnek a cégek az okostermékek adataival?

A falnak is szeme van

Tudomány

Az okosotthon-technológiák elterjedésével egyre több kamera vesz körül minket az otthonainkban, és mintha nem is bánnánk ezt. De hova kerülnek az okostermékek által nyert adatok? A válasz korántsem megnyugtató, és e téren a legújabb házirobotok sem hoznak változást.

A hangvezérelt, kamerás, felhőhöz kapcsolódó eszközök korát az hozta el, hogy az alkalmazott technológiák kellően olcsóvá váltak. Szeme már tíz éve is lehetett a gépeinknek, a robotporszívók kevésbé kezdetleges generációja például rászerelt kamerával figyelte meg a lakásunkat, és ennek alapján olyan modellt épített fel magában, ami növelte a takarítás hatékonyságát.

A funkció mind­addig nem is volt zavaró, míg a Roomba, a legnagyobb porszívógyártók egyike 2017-ben be nem jelentette, hogy eladnák a robotok lakásokról gyűjtött adatait. A céges bejelentést spontán népharag követte, így a tényleges adásvétel el is maradt. De a kérdést, hogy milyen adatokat gyűjtenek az okoseszközeink és ezekből mit értékesít a gyártójuk (és mit írunk alá a szerződések apró betűs részei­ben), aligha lehet elhessegetni. Persze nem kell a porszívóig menni; már a térfigyelő kamerák felszerelése is parázs vitákhoz vezetett. Csakhogy a társadalom többnyire elfogadta azt az állítást, hogy ez a fajta megfigyelés fontos szerepet játszik a bűnözés visszaszorításában. Ez bizonyos bűnözési típusokra, például az autólopásokra igaz is, az erőszakos bűncselekmények esetében azonban az MTAS (a Tennessee-i Egyetemen működő, a helyi önkormányzatokat technológiai tanácsadással segítő intézet) metatanulmánya szerint nincs így. Más védelmi funkciókkal (jobb világítás, vagyonőr) kombinálva a CCTV-kamerák hatékonyak a tulajdon elleni bűncselekmények megelőzésében, de az MTAS által vizsgált tanulmány szerint az erőszakos bűncselekmények nagy részét impulzívan követik el, nem mérve fel, hol van éppen térfigyelő.

Gurul, repül

A technológiai szempontból szegényesebb tavalyi év után idén ismét izgalmas újdonságokat mutattak be a nagy cégek. Az Amazon apró házi robotja, az Astro tulajdonképpen egy tablet, amit egy porszívó méretű kocsira szereltek, és amely a teleszkópos kamerájával akkor is szét tud nézni a lakásban, ha nem vagyunk otthon. Riaszt, ha mozgást észlel, megnézi, hogy elzártuk-e a gázt, és videóchatet is indít, ha kérjük. Lényegében egy mozgó kamera, ami a lakásunkban bóklászik.

Az eddig csak a kamerás okoscsengőiről és házi térfigyelőiről ismert Ring új eszköze szintén magától mozgó térfigyelő. Az Always Home Cam azonban nem kerekeken gurul, hanem repül. A cég kamerás megoldását egy közönséges drónba szerelték be, ami az akkumulátor lemerülése előtt visszatér a dokkolójára tölteni. Mi pedig remélhetjük, hogy nem addig lopják el a tetőt a fejünk felől, amíg az akkuk megtelnek. A Ring egyébként az Amazon tulajdonában van, így nem is kérdés, hogy hova kerülnek az adataink. A cégnek mégsem ez a terméke okozott felháborodást, hanem az az autós menetrögzítő kamera, amely hangutasításra bármilyen rendőri igazoltatást rögzít, ám arra is alkalmas, hogy az utasokat felvegye. A Car Cam ugyanis nemcsak a szélvédőn kifelé néző modullal van felszerelve, hanem az utasteret is rögzíti.

A trendből a Google sem maradhatott ki. A cég néhány éve a Nest nevű okos termosztát megvásárlásával kezdte okosotthon-portfóliója kiépítését. A termo­sztát beállításai pontosan vallanak a lakók napirendjéről, de ma már a Nest kül- és beltéri megfigyelőkamerákat, okos ajtózárakat, kamerás kapucsengőket is forgalmaz. Ezek vagy a lakók mindennapjait dokumentálják, vagy – térfigyelőként – az ajtó előtti eseményeket sasolják. A legújabb Google Nest Cam beltéri kamera a kisállatok és az emberek mozgását is figyeli. El tudja különíteni az ismerős arcokat, így nem csak arról küld riasztást, ha valaki a csokit dézsmálja a konyhában, de azt is meg tudja mondani, hogy melyik gyerek az. Az ingyenes csomagban háromórás online visszanézhetőség van, ha pedig a net nem működne, egyórányi felvételt a kamera is tárol a saját memóriájában. Aki ennél is többet szeretne, az havi hat dollárért több online tárhelyet vehet.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.