Sivatagosodás a régi korokban és ma

Süppedő homokon

Tudomány

Az emberiség az elmúlt pár ezer évben jó néhány klímaváltozást átvészelt: a manapság a glóbusz számos vidékén, köztük hazánkban is zajló sivatagosodási folyamatokhoz hasonlót nem egyet látott már a történelem. Ez a jó hír. A rossz meg az, hogy e változások hatása régebben is drámai lehetett: éhínség, járványok, népvándorlások, általános társadalmi felfordulás, helyi civilizációk eltűnése.

Az idén Európát sújtó hőhullámok, a száraz, forró periódusok mind gyakoribbá válása azt vetíti előre, hogy kontinensünk számos régiója komoly kiszáradás előtt áll – ez fenyegeti a tágabb mediterrán térséget, de hazánk némely tájegységét is, például az Alföldet. Emelkednek a nyári félév átlaghőmérsékletei, gyarapodik a hőségnapok száma, megnőhet az extrém száraz időszakok hossza, s ezek gyakoribbá is válhatnak. Mindez távlatosan az ember okozta globális felmelegedéssel áll kapcsolatban – ám a kiszáradási folyamat nem példa nélküli az emberiség történetében. Az emberi civilizáció korai időszakától kezdve, azaz a legutóbbi 7–8 ezer évben is többször változtak át korábban termékeny vidékek sivataggá.

Karavánok kora

A klíma megváltozása, az éghajlat periodikus, globálisan és lokálisan hol hűvösebbé, hol melegebbé alakulása, s – ezzel nem teljesen egybeeső módon – szárazabbá vagy éppen nedvesebbé válása kritikus módon befolyásolja az adott régiókban élők megélhetését. Az emberiség a legutóbbi eljegesedés úgy 11 700 éve beköszöntött vége után terjeszkedni és gyarapodni kezdett, s létfenntartásában egyre nagyobb szerepre tett szert az ekkor kibontakozó állattenyésztés és földművelés. (Mindez nem azt jelenti, hogy korábbi periódusokban, például a pleisztocén földtörténeti korban ne játszott volna szerepet a klímaváltozás az emberiség történetében. Valószínűleg olyan lehetett ez, mint egy túlélési gyakorlat ki­eséses szakasza, ahol a különböző triggerek, például gigantikus vulkánkitörések által kiváltott eljegesedési periódusokat, a glaciálisokat a melegedési időszakok, azaz az interglaciálisok váltották.) A mezőgazdaság mint innováció jelentős részben azokban a régiókban bontakozott ki, amelyek i. e. 6000–3000 évvel ezelőtt, az ún. posztglaciális avagy holocén klímaoptimum korában több nedvességet kaptak, és emellett az éghajlat még melegebb is volt, mint manapság.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Két tüntetés Magyarországon

Internetes tartalomgyártók egy csoportja szervezett tüntetést két héttel ezelőtt pénteken a Hősök terére. A rendezvényen nagyszámú érdeklődő, úgymond tüntető jelent meg, egyes becslések szerint 50 ezren voltak, mások 150 ezresre saccolták a tömeget, nem tudjuk pontosan, a számláló a mai napig pörög, s nem is fogja abbahagyni, míg egy új követőt, feliratkozót is fial. Tény viszont, ami tény, az utóbbi évek legnépesebb tiltakozó megmozdulásáról van szó.

Te(l)jes kanna

A múlt évadban egy szombathelyi előadás, a Horváth Csaba rendezte Kivilágos kivirradtig nyerte el a legjobb előadás és a legjobb rendezés díját a Színházi Kritikusok Céhétől.

Olvasó kerestetik

Miközben tudjuk, milyen nehézségekkel küzdenek mind a független, mind a kőszínházi társulatok, talán nem az a színházi szféra legnagyobb kérdése, hogy olvasnak-e még az emberek leírt drámaszövegeket.

„Mintha a saját családjukról szólna”

Alföldi Róbert rendezésében mutatták be ősszel a Radnóti Színházban a 3tél című darabját, amelyet korábban London és Zágráb mellett Tokióban is nagy sikerrel játszottak. A szerzővel történelem és politika összefüggéseiről, személyes kötődésről és az állandó kívülállóság érzéséről is beszélgettünk.

Mindent a szemnek

Védi-e szerzői jog a látványtervezőket? A törvény betűje szerint akár védhetné, de a gyakorlatban ezt nehéz érvényesíteni, és jogdíjra csak nagyon ritkán tarthatnak számot a díszlet- és jelmeztervezők. Két szakmabelivel, Nagy Fruzsinával és Egyed Zoltánnal beszéltünk a kérdésről.

„Valami furcsa kereszt”

Júliustól ő lesz a szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatója. Az eddig szabadúszóként dolgozó alkotót a ma kivételszámba menő, szakmai szempontokon alapuló pályázat mellett a tervei­ről és arról is kérdeztük, miért távolodott el a Freeszfétől.

 

Színjátékkal leplezett hátraarc

Az Országgyűlés hétfőn ratifikálta Svédország NATO-tagságát, előtte pedig Ulf Kristersson kisegítette Orbán Viktort az egyre kínosabb másfél éves színjáték lezárásában. A gyorsan aláírt katonai megállapodások jó ideje a fiókban heverhettek, azaz nem új fejlemények, mint azt a propaganda sulykolja.

Európai választások, hazai tétek

Az elmúlt hetekben a magyar politika a K. Endrének adott elnöki kegyelem, majd Novák Katalin lemondása körül forgott. A történtek jelentőségéhez nem fér kétség: a mélyen megosztott magyar társadalomban szinte páratlan, hogy olyan ügy foglalkoztassa a közéletet, amelynek megítélése tömegek számára nem pártpolitikai kérdés.

„Nem elég a János bácsikat lecserélni”

Egy megismételt kutatás szerint a gyermekbántalmazásért kiszabott büntetések összességükben tovább enyhültek, és a felderített esetek száma is több mint a felére csökkent. És többnyire továbbra sem az agresszort emelik ki a családból, sokkal inkább a gyermekeket.

 

Káderhiány

Kemény, az aljasságtól sem mentes lejárató kampányokra számítanak ellenzéki polgármesterek. A Fidesz imázsát sok más ügy mellett a kegyelmi botrány is megtépázta, és az is látszik, hogy számos helyen nem sikerült a kormánypárti csapatoknak újraszer­vezni magukat 2019 után.