Sivatagosodás a régi korokban és ma

Süppedő homokon

Tudomány

Az emberiség az elmúlt pár ezer évben jó néhány klímaváltozást átvészelt: a manapság a glóbusz számos vidékén, köztük hazánkban is zajló sivatagosodási folyamatokhoz hasonlót nem egyet látott már a történelem. Ez a jó hír. A rossz meg az, hogy e változások hatása régebben is drámai lehetett: éhínség, járványok, népvándorlások, általános társadalmi felfordulás, helyi civilizációk eltűnése.

Az idén Európát sújtó hőhullámok, a száraz, forró periódusok mind gyakoribbá válása azt vetíti előre, hogy kontinensünk számos régiója komoly kiszáradás előtt áll – ez fenyegeti a tágabb mediterrán térséget, de hazánk némely tájegységét is, például az Alföldet. Emelkednek a nyári félév átlaghőmérsékletei, gyarapodik a hőségnapok száma, megnőhet az extrém száraz időszakok hossza, s ezek gyakoribbá is válhatnak. Mindez távlatosan az ember okozta globális felmelegedéssel áll kapcsolatban – ám a kiszáradási folyamat nem példa nélküli az emberiség történetében. Az emberi civilizáció korai időszakától kezdve, azaz a legutóbbi 7–8 ezer évben is többször változtak át korábban termékeny vidékek sivataggá.

Karavánok kora

A klíma megváltozása, az éghajlat periodikus, globálisan és lokálisan hol hűvösebbé, hol melegebbé alakulása, s – ezzel nem teljesen egybeeső módon – szárazabbá vagy éppen nedvesebbé válása kritikus módon befolyásolja az adott régiókban élők megélhetését. Az emberiség a legutóbbi eljegesedés úgy 11 700 éve beköszöntött vége után terjeszkedni és gyarapodni kezdett, s létfenntartásában egyre nagyobb szerepre tett szert az ekkor kibontakozó állattenyésztés és földművelés. (Mindez nem azt jelenti, hogy korábbi periódusokban, például a pleisztocén földtörténeti korban ne játszott volna szerepet a klímaváltozás az emberiség történetében. Valószínűleg olyan lehetett ez, mint egy túlélési gyakorlat ki­eséses szakasza, ahol a különböző triggerek, például gigantikus vulkánkitörések által kiváltott eljegesedési periódusokat, a glaciálisokat a melegedési időszakok, azaz az interglaciálisok váltották.) A mezőgazdaság mint innováció jelentős részben azokban a régiókban bontakozott ki, amelyek i. e. 6000–3000 évvel ezelőtt, az ún. posztglaciális avagy holocén klímaoptimum korában több nedvességet kaptak, és emellett az éghajlat még melegebb is volt, mint manapság.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

A végtelenített Simonka-per a bírói függetlenség árnyékában

A Simonka-per bírája, Laczó Adrienn lemondása nem a politikus elleni büntetőperről szól, de azt (is) nagymértékben befolyásolja. Egyrészt a szemünk előtt játszódik le egy irreálisan elhúzódó elsőfokú bírósági eljárás, másrészt a bírósági szervezet súlyos rendszerhibái mutatják, hogy egy tárgyalás hogyan fordul bohózatba és mi lesz a bírói autonómiával.