Sivatagosodás a régi korokban és ma

Süppedő homokon

Tudomány

Az emberiség az elmúlt pár ezer évben jó néhány klímaváltozást átvészelt: a manapság a glóbusz számos vidékén, köztük hazánkban is zajló sivatagosodási folyamatokhoz hasonlót nem egyet látott már a történelem. Ez a jó hír. A rossz meg az, hogy e változások hatása régebben is drámai lehetett: éhínség, járványok, népvándorlások, általános társadalmi felfordulás, helyi civilizációk eltűnése.

Az idén Európát sújtó hőhullámok, a száraz, forró periódusok mind gyakoribbá válása azt vetíti előre, hogy kontinensünk számos régiója komoly kiszáradás előtt áll – ez fenyegeti a tágabb mediterrán térséget, de hazánk némely tájegységét is, például az Alföldet. Emelkednek a nyári félév átlaghőmérsékletei, gyarapodik a hőségnapok száma, megnőhet az extrém száraz időszakok hossza, s ezek gyakoribbá is válhatnak. Mindez távlatosan az ember okozta globális felmelegedéssel áll kapcsolatban – ám a kiszáradási folyamat nem példa nélküli az emberiség történetében. Az emberi civilizáció korai időszakától kezdve, azaz a legutóbbi 7–8 ezer évben is többször változtak át korábban termékeny vidékek sivataggá.

Karavánok kora

A klíma megváltozása, az éghajlat periodikus, globálisan és lokálisan hol hűvösebbé, hol melegebbé alakulása, s – ezzel nem teljesen egybeeső módon – szárazabbá vagy éppen nedvesebbé válása kritikus módon befolyásolja az adott régiókban élők megélhetését. Az emberiség a legutóbbi eljegesedés úgy 11 700 éve beköszöntött vége után terjeszkedni és gyarapodni kezdett, s létfenntartásában egyre nagyobb szerepre tett szert az ekkor kibontakozó állattenyésztés és földművelés. (Mindez nem azt jelenti, hogy korábbi periódusokban, például a pleisztocén földtörténeti korban ne játszott volna szerepet a klímaváltozás az emberiség történetében. Valószínűleg olyan lehetett ez, mint egy túlélési gyakorlat ki­eséses szakasza, ahol a különböző triggerek, például gigantikus vulkánkitörések által kiváltott eljegesedési periódusokat, a glaciálisokat a melegedési időszakok, azaz az interglaciálisok váltották.) A mezőgazdaság mint innováció jelentős részben azokban a régiókban bontakozott ki, amelyek i. e. 6000–3000 évvel ezelőtt, az ún. posztglaciális avagy holocén klímaoptimum korában több nedvességet kaptak, és emellett az éghajlat még melegebb is volt, mint manapság.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.