A Gazdasági Versenyhivatal megállapítása szerint a HYD Rákkutató és Gyógyszerfejlesztő Kft. jogsértő módon nevezte betegségmegelőző, gyógyító hatásúnak a Preventa termékeket, s meg is tiltotta e „jogsértő magatartás folytatását”. Noha a cég termékek megnevezése nélkül ismertette a deutériumcsökkentés (vélelmezett) gyógyhatásait, illetve a csökkentett deutériumot tartalmazó termékek betegségek megelőzésére, gyógyítására vagy kezelésére vonatkozó tulajdonságait, ám a GVH szerint az érintett fogyasztók előtt világossá vált: objektív kapcsolat van a Preventa vizek és a deutériumcsökkentés között, s ez megalapozza a HYD-del szemben a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat vádját.
A HYD termékei sem természetes ásványvíznek, sem különleges táplálkozási célú élelmiszernek nem minősülnek, és bár a cég többször kezdeményezte, hogy a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet Országos Gyógyszerészeti Intézete törzskönyvezze és engedélyezze a vízkészítmények forgalomba hozatalát, ezt rendre elutasították.
Igen ám, teszi hozzá a már e hírtől is megszomjazott fogyasztó, de mi a fene az a deutérium?
Még egy, még egy neutron
Talán távoli kémiai tanulmányaikból is emlékezhetnek rá, hogy a hidrogén atommagjában alapesetben egyetlen protont tartalmaz, melyet egy magányos elektronból álló elektronfelhő vesz körül. Igen ám, de a hidrogén egyes tömegszámú változatán felül két izotópja is létezik: az egy proton és egy neutron felállású atommaggal bíró stabil deutérium, no és az atommagjában két bónusz neutront is rejtő instabil radioaktív trícium (melyet az atomfizikában és magkémiában járatlan olvasóink is jól ismerhetnek a Pókember 2. című filmalkotásból). A nehézhidrogénnek is nevezett deutériumot 1931-ben fedezte fel Harold Urey amerikai izotópkutató, 1934-ben meg is kapta érte a Nobel-díjat. Hipotézisek szerint a deutériumnak kulcsfontosságú szabályozó szerepe volt az univerzum kialakulásának kezdeti időszakában – kábé az első húsz percében. Ahogy az ősrobbanást követően folyamatosan hűlt a fiatal világegyetem (néhány percről beszélünk!), úgy képződtek a többségben lévő protonokból és a kisebbségben lévő neutronokból összetettebb atommagok, s ebben az első lépcső a deutérium létrejötte volt – vagy inkább lett volna. Csakhogy deutériumból komoly hiány mutatkozott, és ez garantálta, hogy univerzumunk későbbi évmilliárdjai alatt elég hidrogén maradjon az olyan csillagok, mint a mi éltető napunk fűtéséhez. Amúgy a deutérium nagyjából állandó aránya a világegyetem hidrogénkészletén belül egy újabb bizonyíték a Big Bang elmélet mellett – annyi biztos, hogy azóta jóval kevesebb deutérium keletkezett, mint ami elpusztult, többek között a csillagokban zajló fúziós folyamatokban. No, de a deutérium is vegyületei formájában érdekes számunkra: már a természetben is főleg a sima hidrogénnel (próciummal) alkotott molekulájában fordul elő, ahol víz van, abban mindig akad deutérium is, hiszen pontosan olyan kötést hoz létre oxigénnel, mint könnyebb izotóppárja. A fizikusok már a harmincas években rájöttek arra, hogy a deutériumban gazdag úgynevezett nehézvíz (amelyben legalább az egyik hidrogénatom deutérium) ideális moderátor, a könnyűvízhez képest is pont a megfelelő ütemben és arányban nyeli el a neutronokat – azóta számít stratégiai fontosságú nukleáris nyersanyagnak, melyet nagy mennyiségben gyártanak. Ráadásul a nehézvizes reaktorokban nem szükséges dúsított urán nyersanyagot használni – a közben keletkező plutónium viszont még többféle célra (bizony, bombagyártásra is) felhasználható. De használják tisztán tudományos programokban is, hiszen alkalmas az amúgy nehezen kimutatható neutrínók detektálására. A természetben 3200 normál vízmolekulára jut egy olyan, amiben legalább az egyik hidrogén nehezebb – ez az úgynevezett félnehézvíz (képlete is HDO) –, a tisztán deutériumot tartalmazó vízmolekulák ugyanis rendkívül ritkák, s 41 millió „normál” vízmolekulára jut egy D2O. A deutériumban gazdag nehézvizet elektrolízissel, desztillációval és más ravasz fizikai-kémiai trükkökkel választják el (kihasználva, hogy egy molekula máshogy viselkedik reakcióiban, ha egyik atomját annak nehezebb izotópjára cserélik). A nehézhidrogénben gazdag anyagok, például a nehézvíz élettani tulajdonságait régóta vizsgálják – a hidrogén esetében ugyanis minden más elemnél jobban érvényesül, hogy az eltérő izotópot tartalmazó vegyületeknek más kémiai tulajdonságaik vannak. Ez a különbség ugyanis a legtöbb elemnél elhanyagolható, de a hidrogénnél pont nem: a kötési energiákból adódó különbség sokkal jelentősebb a különböző hidrogénizotópok között. S eme izotópeffektusból adódó különbség szinte megsokszorozódik az apró változásokra is érzékeny, jórészt vizes oldatokból álló élő rendszerekben. A deutériumban gazdag víz képes megnyújtani az élővilágban kulcsfontosságú 24 órás ciklusokat, sok enzimatikus folyamatot pedig egyszerűen blokkol. De ami a legmeghökkentőbb tulajdonsága, hogy gátolja az eukarióta sejtek osztódását. A növények nem nőnek tovább, a magok nem csíráznak ki, ha nagyobb koncentrációjú deutériumos vizet kapnak – 50 százalékosnál töményebb nehézvíz pedig egyszerűen megöli őket. Állatoknál a tömény nehézvíz ugyanilyen gyilkos lehet, de már 25 százalékos koncentráció esetén akár maradandó sterilitás alakult ki egereknél, patkányoknál és kutyáknál. Ráadásul a deutérium még gyilkosabb hatású a malignáns (azaz rákos sejtek) esetében, csak éppen az a probléma, hogy túl nagy koncentrációt igényelne egy ilyen kúra, s az így kezelt emlősök vagy akár emberek élete ugyanolyan okokból (a csontvelő és a bélfunkciók alulműködése) kerülne veszélybe, mint a kemoterápián átesetteké.
Menteset?
Igen ám, de ezek után még meghökkentőbb a most megbüntetett cég és társai azon törekvése, hogy szinte minden nehézvizet, azaz jószerével az összes deutériumot távolítsuk el az ivóvízből, és ezzel gátoljuk meg daganatok kialakulását. A fentiek ismeretében ugyanis egy ilyen mechanizmus legalábbis magyarázatra várna – habár a deutériummentesítés (sokszor orvosi és más tudományos hátterű) hívei váltig állítják, hogy komoly eredményeket értek el a terápia megelőző erejének bizonyításában. Kár, hogy ezt a tudományos szakmai közvélemény, illetve intézmények (mint nálunk a gyógyszerészeti intézet) nem igazán veszik figyelembe, annál is inkább, mert egy ilyen hipotetikus mechanizmus plauzibilis magyarázata hiányzik. A deutériumdepléció (ahogy a mentesítést hívják) pozitív tulajdonságai közül mindösszesen azt sikerült igazolni, hogy az így keletkezett víz nem toxikus hatású – ami persze nem meglepő. Hivatkoznak in vitro eredményekre és állatkísérletekre, melyek azt igazolnák, hogy a deutériummentes víz leállítaná a tumorsejtek növekedését és szaporodását – amiből persze az következne, hogy sok deutérium ugyanazt a hatást váltaná ki, mint a kevés (s tenné mindezt tudományos magyarázat nélkül).
Egzotikumként említenénk, hogy orosz kutatók, akik különösen buzgók a deutériummentesítés propagálásában, azt indítványozták, hogy a jövő bolygóközi utazásai során, ahol az űrhajósok hosszú ideig lesznek kitéve különösen erős ionizáló sugárzásnak, fogyasszanak teljesen deutériummentes vizet, s így csökkentsék a sugárzás által indukált daganatok kialakulásának kockázatát. Most hirtelen azt mondanánk erre: a Mars felé vezető hosszú úton aligha a víz minősége jelenti majd a legnagyobb problémát.
| A cég válaszol A HYD a GVH döntésére reagálva közölte az MTI-vel: álláspontjuk szerint a versenyhivatal vitathatóan ítélte meg azt, hogy a tudományos eredmények ismertetése és a kutató személyének megjelenítése közvetve a Preventa termékek értékesítésének fokozását szolgálták, így ezek sértik az élelmiszerekkel kapcsolatos reklámtilalmakat. A kiszabott bírságot olyan jelentős mértékűnek ítélik, ami a társaság működését, a további kutatásokat, fejlesztéseket teljesen ellehetetlenítheti, és elveheti a lehetőségét a humán felhasználásra szánt gyógyszerkészítmény törzskönyvezésének is. Hangsúlyozzák továbbá, hogy egy korábbi GVH-vizsgálat nyomán a hivatal által előírt módon alakították át kereskedelmi kommunikációjukat, ez azonban a hivatal versenytanácsának mégsem felel meg. Ezek szerint a korábbi határozat többféle módon is értelmezhető, nem adott világos, egyértelmű támpontot, iránymutatást a cég jövőbeli kommunikációját illetően, így szinte bármikor újabb bírság róható ki rá, amely sértheti a tisztességes eljáráshoz való jogot és jogbiztonságot. |
| A pí-víz esete A pí-víz sok tekintetben egyszerűbb eset: hiányzik belőle minden kvázitudományos hókuszpókusz és szakmai fórumokra való apellálás, és marad a színtiszta, áltudományos halandzsa. Feltalálója, a rejtélyes Dr. Yamashita szerint az élő víz a benne lévő mágnesezhető vas-oxidnak köszönhetően információt hordoz. Ehhez jönnek még a pí-mezonok (leánykori nevükön pionok, a magerőket közvetítő szubatomi részecskék), amelyek az összes részecskefizikust meghökkentő új szerepben tűnnek fel. A hírverés szerint ugyanis az ilyen víz mentes a klórtól, a hormonoktól, a nehézfémektől (ezt részben ioncseréléssel, részben a fene tudja, hogy érik el), valamint feltöltötték őket „megfelelő” ásványokkal, no és pí-energiával, s ettől „rendezett” a molekulaszerkezetük. De mindez főleg a mágnesezésnek és a rejtélyes földenergiának köszönhető. Az extra tiszta energetizált vizet még lúgosítják is, de ez csak holmi engedmény korunk másik kedvelt babonájának. Az optimalizált pí-vízből természetesen az oxigén sem hiányozhat, ami kulcsfontosságú a halaknak, de fajtánk sajnos (a szovjet sci-fi hős Ichthyandert leszámítva) nem a vízből veszi ki az oxigént. Végül jöhet a méregtelenítés, energetizálás, lúgosítás, sejtregenerálás palackszámra. |
