Az influenza az a ragályos betegség, melyet hajlamosak vagyunk félvállról venni - egészen addig, míg magunk is meg nem betegszünk benne. Vagy amíg nem értesülünk arról, milyen súlyos, világméretű járványokat (szakszóval: pandémiákat) okoztak már az influenzavírusok - akár a mi életünkben is. (Bővebben: Burokban született , Magyar Narancs, 2008. január 24.). Utoljára éppen négy éve voltunk tanúi annak, hogy egy úgynevezett H1N1 típusú (influenza A) vírustörzs okozott pandémiát (bővebben: Féljünk?, Magyar Narancs, 2009. április 30.), bár súlyossága végül nem érte el az 1968-69-es úgynevezett hongkongi vírus (H3N2) által okozott, majd egymillió halálos áldozatot követelő világméretű járványét.
Hatvan százalékban hatásos
Fotó: Kovács Tamás / MTI
Pontosan ezért aggasztó, hogy az idei influenzaszezon különösen komolynak tűnik az Egyesült Államokban. Január közepére szinte valamennyi tagállamban magas szintű fertőzöttség alakult ki - a jelentések szerint évek, sok helyen évtizedek óta nem volt olyan kritikus a helyzet, mint most. Drámaiságát növeli, hogy múlt hét közepéig már tucatnyi kisgyermeket ragadott el a járványos megbetegedés, illetve valamely szövődménye. Amerikában most javarészt az influenza A típusának H3N2 vírustörzse (lásd keretes írásunk) okozza a fertőzéseket, de mint minden szezonban, ezúttal is akadnak "vetélytársai". A megbetegedettek igen nagy hányada kamasz és fiatal felnőtt (jórészt a 15-35 év közöttiek), ami megint csak a világméretű járványok előjele szokott lenni (az 1918-20-as spanyolnátha is a 20-40 év közöttiek számára volt a leginkább végzetes).
Amerikából, ha bejön
Egy átlagos évben mintegy 36 ezer amerikai hal meg az influenza, de leginkább a nyomában fellépő, jórészt bakteriális szövődmények miatt: ők jórészt a még kialakulatlan immunrendszerű csecsemők, a kisgyermekek, az idős emberek, illetve a krónikus betegek közül kerülnek ki (emellett kettős értelemben is veszélyeztetettek a várandós kismamák).
Régóta bevett gyakorlat, hogy az ENSZ egészségügyi világszervezete, a WHO évről évre kétszer (az északi, illetve a déli influenzaszezon kezdetekor) közzéteszi azt a vakcinakoktélt, mely az adott szezonban pusztító vírusok legyengített példányait tartalmazza. A mostani, egyelőre az északi féltekére korlátozódó (nyáron azután dél felé terjeszkedő) influenzaszezonra szóló (a WHO által erősen ajánlott) védőoltás tartalmazza még egy 2009-ben Kaliforniában azonosított H1N1 törzs és egy 2010-ben Wisconsinban kimutatott, B típusú influenzatörzs legyengített példányait is - de a fő kompozit egy tavaly és tavalyelőtt Dél-Ausztráliában kimutatott H3N2 vírustörzs. Természetesen ezek csak az első észlelés és analízis adatai - a fenti vírustörzsek azóta a Föld legtávolabbi tájékain is okoztak már fertőzéseket. Egyelőre nem áll rendelkezésre olyan adat, mely arra engedne következtetni, hogy a világ (mindenekelőtt persze kontinensünk) más régióiban is a tengerentúlihoz hasonló járványhelyzet alakulna ki. Egy adott ország vagy nagyobb térség influenzának való kitettségét és a bekövetkező epidémia súlyosságát jelentősen befolyásolja az is, hogy az adott vírustörzsek vagy ahhoz hasonlók mikor váltottak ki helyi járványokat. Még csak hipotetikusan lehet szólni arról is, hogy a mostani, dominánsan egy H3N2 típusú vírustörzs által kiváltott influenza miért pont a fent említett korosztályt támadja meg - az Egyesült Államokban. Meglehet, ebben szerepe lehetett annak is, hogy ők még nem éltek a szintén H3N2 típusú hongkongi vírus által okozott pandémia idején. Ugyanakkor az utóbbi évek, sokszor a helyi szinten túllépő H3N2-járványai (például a 2003-2004-es, különösen súlyos szezont okozó, előbb Kínában és Kelet-Ázsia más részein pusztító, de idővel máshol is elterjedő, a Fucsien típusú vírus által okozott influenza) elkerülték őket - nem úgy az egészen fiatalokat, akik most emiatt védettebbek. S akkor még nem is beszéltünk az influenzavírus-törzsek, így a H3N2 típusúak évenként lezajló, mutációk során át vezető genetikai fejlődéséről, amelynek következménye többek között a vírusellenes szereknek (és saját immunrendszerünknek) egyre fokozottabban ellenálló gonosz kis miazmák létrejötte.
Mindezt azért is érdemes végiggondolni, mivel ebből akár következtetni lehet arra, hogy milyenek a járványkilátások a világ más pontjain - például hazánkban, ahol éppen csak megkezdődött az influenzaszezon, s várható súlyosságára még nehezen lehet következtetni. Nálunk, akárcsak Amerikában, mindenekelőtt a védőoltást ajánlják az illetékesek - az ÁNTSZ honlapján amúgy megtalálható minden, amit az oltóanyagról, illetve a potenciálisan veszélyes vírusokról tudni kell. Ez alapján megelevenedik előttünk a fent már emlegetett három különböző kórokozó rendre egyedi sztorija is. Az A/California/7/2009 a H1N1 vírus egyik változata, és már tavaly is oltottak vele, az A/Victoria/361/2011 egy vadonatúj H3N2 törzs, ami napjaink tengerentúli járványáért felelős. A B/Wisconsin/1/2010 (Yamagata) pedig szintén új törzs, ugyanakkor ez volt a legfőbb bajkeverő a déli félteke még teljesen le sem csengett influenzaszezonjában - mindenesetre a járvány innen terjed most északra. A védőoltás kapcsán az amerikai tapasztalatok azt mutatják, hogy 60 százalékban hatásos. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy nálunk évente a lakosság 10-13 százaléka oltatja be magát, ami régiónkban kifejezetten jó eredménynek számít - ugyanakkor messze elmarad a nyugat-európai számoktól. Pedig idén is 1 millió 300 ezer adag vakcina érhető el térítésmentesen a fentebb felsorolt rizikócsoportok tagjai számára. Az ÁNTSZ külön ajánlja a megelőzést azoknak, akik csecsemővel, kisgyerekkel osztják meg háztartásukat - pláne, hogy a hat hónaposnál fiatalabbak nem kaphatnak védőoltást. A vakcinákkal kapcsolatban természetesen mind nálunk, mind a világ más országaiban terjednek meglapozatlan hiedelmek - aki szeretné, tetszőleges mennyiségű oltásellenes propagandát tanulmányozhat a világhálón, beleértve azokat is, melyek szerint a védőoltás beadásával egy időben, sőt annak ürügyén apró csipeket telepítenek az áldozatokba. Enyhébb mellékhatások természetesen előfordulhatnak, s ezeket rendre sorra is veszi az ÁNTSZ friss tájékoztatója. Tavaly októbertől december végéig 831 ezer influenza-védőoltást adtak be, ehhez képest elenyésző számban fordultak elő enyhébb mellékhatások, mint láz, gyomorpanaszok, illetve az oltás helyén bőrpír. Komolyabban kellett megvizsgálniuk azon két beteg ügyét, akik néhány nappal a vakcina beadása után elhunytak, ám esetükben sem találtak kapcsolatot a védőoltás és a halál bekövetkezte között.
Tél dere már
Talán meglepő, de a tudósok még mindig nem tudtak dűlőre jutni ama kérdés megválaszolásában, hogy miért télen tombolnak az influenzajárványok - a féltekétől függetlenül. Némelyik tényező kétségtelenül magyarázza a fertőzési ütem felgyorsulását. Például télen hajlamosabbak az emberek zárt ajtók mögött maradni, ahol a kényszerű vagy éppen az önként vállalt összezártság növeli a fertőzésveszélyt. Akadnak, akik az ultraibolya besugárzás télen tapasztalható lecsökkenését hibáztatják: máskülönben az UV sugarak komolyan károsíthatnák és el is pusztíthatnák a fertőzést okozó vírusokat. Szintén fontos tényező, amely nemcsak az influenza, de más felső légúti fertőzések (például a közönséges nátha) gyakoriságának növekedésében is tetten érhető, hogy a télen általában hideg és száraz (alacsony páratartalmú) levegő a nyálkahártyák kiszáradásához vezet. Márpedig az antitesteket is hordozó testnedvek hiánya meggátolja szervezetünket abban, hogy hatékony immunválaszt adjon a légzőszervi megbetegedéseket okozó kórokozók támadására. (Lám csak, mégis van értelme a "megfázott, mert túl sokat volt a hidegben" típusú magyarázatnak!) Ráadásul a tengerimalacokon végzett kutatások azt is megerősítették, hogy száraz, hideg levegőben fokozódik a vírusok aeroszolos, a levegőben finoman eloszlatott folyadékcseppek útján való terjedése is: ezt hívjuk cseppfertőzésnek. Emellett a hidegben a kórokozók tovább maradnak életben, pontosabban (mivel a vírusok élő vagy nem élő mivolta körül sem csitultak még a viták) fertőzőképesek a fertőzés terjedése szempontjából kritikus felületeken, mint az ajtókilincsek, konyhapultok vagy a járművek kapaszkodói. Fontos szempont az is, hogy a fejlett nyugati államokban nyáron rendre iskolaszünet van, majd az ősszel újrakezdődő tanítás megágyaz többek között az influenzavírusok terjedésének is - egy járvány terjesztéséhez nincs ideálisabb közeg, mint egy iskolai osztály (vagy egy óvodai csoport). És végül az ultraibolya B-sugárzás intenzitásának téli lecsökkenése megakadályozza a szervezetet abban, hogy D-vitamint termeljen, ez pedig gátolja az immunrendszer üzemszerű működését is.
Fontos tanács, hogy minél gyakrabban mossunk kezet (még mindig ez a leghatékonyabb megelőzési mód az influenza ellen), illetve, hogy vélhetően szennyezett kézzel ne nyúlkáljunk nyálkahártyáink felé: ebből a szempontból a szem, a száj és az orr különösen kritikus pont. Ha már kiütött rajtunk a betegség, könnyen észrevesszük: testi végtagi fájdalmak, levertség, hirtelen felszökő láz és sokszor torokfájás jelzi. Ha viszont előbb jönnek a tipikus felső légúti panaszok (például a torokkaparás, majd a hurutos orrváladékozás), a lázunk meg egyáltalán nem vagy csak napokkal később megy fel, akkor valamelyik másik nyavalyától, mondjuk náthától, alias orr- és torokgyulladástól (tudományosan: nazofaringitisztől) szenvedünk, de akkor is keservesen. Ha felmerül a gyanúja, hogy szövődmény alakult ki (ez tipikusan tüdőgyulladás, továbbá gyakorta az arcüreg, a homloküreg, a középfül, a fültőmirigy - súlyosabb esetben a szívizom vagy az agyhártya - gyulladása), feltétlenül forduljunk orvoshoz! Kifeküdni kötelező: beteg ember a saját érdekében, de a megfertőzhető többiek miatt is válassza inkább a szobafogságot.
Ex oriente
A H3N2 az A típusú influenza egyik altípusa: nevében is arra utal, hogy az influenzavírus burkának két jellegzetes fehérjéje, a hemagglutinin és a neurotranszamidáz közül melyik típusokat tartalmazza. Elvetemültségét bizonyítja, hogy madarakat és emlősöket egyaránt megfertőz. Az évek során madarakban, sertésekben és emberekben (úgy is, mint élő laboratóriumokban) számos különálló törzzsé mutálódott.
A legutóbbi tíz évben gyakrabban fordult elő, mint aH1N1, aH1N2, illetve aB típusú influenza. Ennek jelentőségét akkor érthetjük meg, ha tudjuk: a szezonális influenza elleni vakcinákat úgy állítják össze, hogy megtippelik a H1N1, a H3N2, a H1N2 és az influenzavírus B mutánsainak a szezonban várhatóan előforduló arányait.
A szezonális (például a 2012-13-as) H3N2 influenza olyan emberi influenza, amelynek vírusa némileg rendre különbözik az előző szezon vírusától. A szezonális influenzavírusok tipikusan és általában Kelet- és Délkelet-Ázsia járványaiból erednek, majd körbejárják a Földet, mielőtt terjedésük lecsengene. A vírus forrásának meghatározása segít a virológusoknak, hogy pontosabban tippeljék meg, melyik vírusok okozzák a következő év megbetegedéseit. A WHO Nemzetközi Influenzafigyelő Hálózata (Global Influenza Surveillance Network) 2002 és 2007 között hat kontinensről begyűjtött 13 ezernyi H3N2 vírusmintát elemezve arra a következtetésre jutott, hogy a H3N2 új törzsei hat-kilenc hónappal előbb jelentek meg Kelet- és Délkelet-Ázsiában, mint bárhol máshol. A törzsek ezt követően először Ausztráliát és Új-Zélandot érik el (fél év késéssel, az ottani téli szezonban), majd Észak-Amerikát és Európát. Az új variánsok Dél-Amerikába tipikusan további 6-9 hónapos késéssel köszönnek be.
