Tévétorrent

Halt and Catch Fire

Tévétorrent

Az Edie Sedgwick-szerű szemtelen kisfiús szőke kisujjból megtervez egy zseniális BIOS-t. Az önértékelésekkel küzdő, alkoholizmusba csúszott informatikus megépíti a gépet. A tékozló fiú pedig messianisztikus marketinggel maga is elhiszi, hogy ez lehet a számítástechnika diadala. Mindeközben az IBM kéköltönyösei igyekeznek elnyelni minden konkurensnek tekinthető fejlesztő céget. A Halt and Catch Fire a 80-as évek informatikatörténete kezdőknek és haladóknak. A cél dráma, izgalom és feszültség bináris számrendszerben. A kérdés az csupán, hogy mindez lehetséges-e; főként akkor, ha az embernek fogalma sincs arról, hogyan működik az élettársként is funkcionáló PC-je. Pedig a karakterek jól eltaláltak, van bennük potenciál, bár jól sejthetően a titkaik és személyiségük furcsaságai mind-mind közhelyes múltbéli családi cécókban gyökereznek. Nem próbálnak megtanítani minket a programozás alapjaira, ami egyfelől kedves bizalom, másfelől viszont nem segíti a befogadást. Az ördög tudja ugyanis, hogy mit kell ennek a geek-szupercsapatnak kitalálnia, hogy megváltsák a számítástechnika világát. Nyilván iszonyú feszültségteli, ha emberek 4-4 számból álló kódsorokat vésnek izzadságcseppek közepette egy nagy fehér táblára, vagy a garázsban áramköröket szétkapkodva próbálják megfejteni az IBM szupertitkos kódsorait. Megfelelő szaktudás hiányában csak remélni tudom, hogy ez tényleg izgalmas. Ha az, akkor lehet dicsérni a 80-as évek atmoszféráját, a színészi játékot és főleg a zeneválasztást.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.