Tévétorrent

Héjaröptetés

Jack Ryan

  • Bori Erzsébet
  • 2018. november 18.

Tévétorrent

Jack Ryant Tom Clancy első regényének (Vadászat a Vörös Októberre) világsikere állította üstökösi pályára. Előbb egy műfajteremtő – technothriller – regényfolyam szövődött köré, amelyből új széria, a Campus-sorozat ágazott ki, immár Jack Ryan Junior akcióhősködésével, majd újabb sorozatok (Op-center, Net Force) jöttek a már bevált mintát követve, mindehhez videojáték- és képregényváltozatok társultak, egyre több társszerző bevonásával, és amikor már kezdett átláthatatlanná válni a franchise, megjelent egy Clancy-galaxis útikalauz is a piacon.

A termelésben Clancy 2013-as halála sem okozott fennakadást, bár az új szériák és a posztumusz munkák messze elmaradnak az eredeti színvonalától.

De ki az a Jack Ryan, és mit tud? A Red Octoberben már szinte teljes vértezetben áll elénk a hadtörténeti doktorátussal, tengerészgyalogosi és Wall Street-i múlttal rendelkező CIA-elemző, és egy előzménykötetből (Férfias játékok) azt is megtudjuk, hogyan került az ügy­nökséghez, ahol nagyszabású Amerika-ellenes összeesküvések és terrorcselekmények feltárása, elhárítása során bizonyítja lucidus elméjét, bátorságát és erkölcsi feddhetetlenségét. Hogy aztán egy nemzetet lefejező tragé­diát követően az Ovális Irodában találja magát. Ha Az elnök emberei című széria alkotói a demokrata vezetői ideált, úgy Clancy az eszményi republikánus elnök alakját teremtette meg Jack Ryan személyében.

Legjobb munkáiban Clancy intelligens, hozzáértő és képzeletdús szerzőnek mutatkozik; történetei szerteágazók, több idősíkon, változatos helyszíneken sok szereplőt mozgat, mesterien szövi a szálakat és az izgalmak közepette arra is ügyel, hogy ne csússzon ki végzetesen a realitás talajáról. Még egy olyan vad forgatókönyv esetén sem, mint az 1980-as években az európai hadszíntéren megvívott harmadik világháború. Az általa meghonosított műfajt, a technothrillert úgy kell érteni, hogy az olvasó beható ismereteket kap az egyes korszakokban rendszeresített fegyverekről, gépparkról, kommunikációs eszközökről stb., sőt az új fejlesztésekről és prototípusokról is.

Különösen feltűnő, hogy már az évtizedekkel korábbi regények is mennyire mentesek a rasszizmustól, sovinizmustól, szexizmustól – ami nem zárja ki a patriotizmust és az elfogultságot az amerikai katonaság iránt, le egészen az utolsó bakáig, hovatovább ők, az életüket kockáztatók érdemlik ki a legnagyobb tiszteletét. Mivel főhősének a CIA a munkahelye, a Cég is jóval méltányosabb elbánásban részesül a tömegkultúrában megszokottnál – és még csak nem is az FBI rovására. Ami az ellenséget illeti, az sohasem nemzet, hanem egyének csoportja, akár az adminisztráción belül vagy szakadárként, de velük szemben mindig vannak józan gondolkodású hazafiak, akikre építeni lehet és kell is: ez Ryan elnök egyik vezérelve. A szövetségesekről az időnkénti súrlódások dacára elismerően szól (erre még visszatérek). Clancy abszolút színvak, pozitív hősei között minden etnikum képviselteti magát, és a csajok is kivívják a maguk helyét e mégoly macsó világban, az ász vadászpilótanőtől Mary Pat Foley ex-ügynökből lett nemzetbiztonsági tótumfaktumon át addig a First Ladyig, aki nem adja fel a hivatását, és továbbra is naponta bejár – igaz, helikopterrel – a munkahelyére. Ennyi talán elég is a jóból, illetve annak belátására, miért hasaltak el rendre e művek filmadaptációi: az egy-két szálra lecsupaszított cselekmény, a szereplők sokaságának kiiktatása, a technikai ismeretek és az elmemunka ábrázolhatatlansága óhatatlanul vezetett a két akció között némi magánéleti veszkődés mozisémához.

Jack Ryan kalandjai tehát sorozatért kiáltottak, az Amazon vállalkozott, és most örülünk. Majdnem. Nyolc epizódban már végig lehet vinni egy összetettebb történetet, körüljárható figurákat felrajzolni, és arányosan adagolni az izgalmakat. Carlton Cuse és Graham Roland, a két alkotó pontosan így jár el, és a szinte tökéletesre sikerült pilot a legszebb reményekre jogosít. A cselekményt áthelyezték napjainkba, Jack Ryant a regények Senior és Junior alakjából gyúrták össze, és John Krasinski az elődeinél meggyőzőbben személyesíti meg a hőst. Regénybeli patrónusa, Jim Greer (Wendell Pierce) itt egy baklövés után hazarendelt lúzer, így kvázi egymás mentoraiként nyomulnak Jackkel. Pluszpont jár az újabban divatozó, hosszúra nyújtott, „artisztikus” főcím mellőzéséért.

És ami nem tetszett: a mellékszál az érző szívű drónirányítóról, amelyet szerencsére elvágtak, így nem kell megtudnunk, milyen borzalmakat hoz a „kárpótolt” szír családra a zsák dollár a véres polgárháború közepette. És abban sincs köszönet, amit a franciák kapnak: egyikük iszlamofób kirohanással traktálja az életében először látott, tök ismeretlen amerikai kollégát, a másik azt fejtegeti, milyen rasszista a francia társadalom, szemben a nagyszerű újvilági olvasztótégellyel. (Clancy forog a sírjában.) A sorozat közepéig csak találgatjuk, melyik támadási forgatókönyv valósul meg a sok közül, aztán csak nézünk, mint a moziban, amikor az elszabadult égő vonatba még bedobnak egy kolerás téglát is. Ez a muníciófecsérlés – miközben Clancy vészforgatóköny­veit sorra használták le és fel más mozgóképek (friss példa a Designated Survivor) – annál érthetetlenebb, hogy már készül az új évad.

A Jack Ryan egyik legütősebb, hideglelős jelenetsorában menekülőket, ún. migráncsokat követünk Szíriából egy hatalmas törökországi táboron és az embercsempész-útvonalakon át a tengerpartig. Még nézni is rossz.

A sok Clancy azzal a veszéllyel jár, hogy az eleve atlantista olvasó elhéjásodási tüneteket észlel magán. A sorozatnézőt ez nem fenyegeti, ő csak szórakozni fog.

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.