Tévétorrent

The Returned

Tévétorrent

Az amerikai remake-láz eddig jobbára a skandináv sorozatokat érintette – ebből született például az egyik legjobban sikerült újrázás, az abszolút értelemben is kiváló The Killing (a dán Forbrydelsen c. sorozat alapján). Ebben az esetben sikerült amerikai viszonyokra adaptálni a történetet, megtar­tani az ismerős és az új elemek egyensúlyát, erős karaktereket írni, ráadásul az eredeti cselekménytől elszakadva is életképes maradt a széria.

Sajnos a francia Les Revenants alapján dolgozó The Returned a „felesleges” kategóriába esik. Nem mondhatjuk, hogy rossz lenne, mivel az eredeti minden pozitív tulajdonságát hordozza: nyomasztó atmoszféra, a baljóst a melankolikussal keverő hangnem, a hajmeresztő alaphelyzetből adódó drámai reakciók és dilemmák, lassú, feszült történetvezetés, flashbackszerkezet. Csak az a probléma, hogy az új széria készítői semmit sem gondolnak az eredetiről, nem értelmezik azt (bár – mentve a menthetőt − máris alternatív lezárással és önálló második évaddal borzolják a kedélyeket).

Megvan a recept, amitől a francia változat is működött (de azt a zsigerien, köznapiságában is nyomasztó légkört még így sem sikerült tökéletesen reprodukálni), és ezt csak kitöltik angolul beszélő színészekkel. Egy időből és térből kiszakított, izolált városkában járunk, melynek esetében eleve fölösleges bármilyen kulturális adaptáció. Maga a konfliktus is egyetemes (a holtak visszatérése) – elsőre zseniális, de másodjára elveszti erejét. Ha nem remake lenne, teljesen rendben volna.

Magyar felirat: mata

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.