Vélemény

Látványos kamatemelésbe váltott a Magyar Nemzeti Bank, midőn ráeszmélt, hogy az eddigi sétagalopp nem elég a felpörgő infláció megfékezéséhez. Az árstopok dacára is 10 százalékot meghaladó drágulás és a 400 forint fölé felkúszott euró láttán a monetáris döntéshozók elérkezettnek látták az időt, hogy a gazdaság élénkítése helyett visszatérjenek klasszikus feladatukhoz, az árstabilitás biztosításához.

Déjà vu-nk lehetett: hirtelen megint úszó-világbajnokságot rendeztek Budapesten. Most nem volt óriási csinnadratta, mint 2017-ben, nem épült új uszoda, fából készült állatszobrok sem kerültek ki a köztérre – Szőke Gábor Miklós már rég aranyvonatban utazik –, és a rakparton sem akadályozza majd évekig a forgalmat a toronyugrás hűlt helye.

A makói Bartók iskola bezárásának története arról szól, mit kezd az állam egy hús-vér hagyománnyal a dolgos hétköznapokban. 

A francia publicista szerint három tanulsága van a múlt pénteken meghozott döntésnek.

Hatvanhárom évesen meghalt Schlecht Csaba (1959-2022), aki az egyik leggyakrabban emlegetett személy volt az ezredforduló éveiben.

Magyarországon a katolikus papság minden évben, Szent Miklós napján felszenteli a pálinkát. Magyarországon a miniszterelnök úgy akar újabb szavazókat felcsípni, hogy pálinkázós fotókat publikál magáról. A pálinka hungarikum, a hungarikum meg valamiféle pecsét, mely azt hivatott garantálni, hogy az illető produktum a földi javak legkiválóbbika, amelyet csak nekünk teremtett nagy jókedviben a szent atyaúristen.

Vasárnap több mint 50 településen pótolták a veszélyhelyzet miatt elmaradt időközi önkormányzati választásokat. Összesen 74 különböző választást tartottak, számos helyen ugyanis párhuzamosan lehetett voksolni polgármesterjelöltekre és egyéni képviselőjelöltekre. A választások többsége pártpolitikai szempontból érdektelen volt, mert csak független jelöltek indultak. Ahol viszont versenybe szálltak a pártok, ott elég egyértelmű kép rajzolódott ki az ellenzék folytatódó vesszőfutásáról és a Fidesz egyre nyomasztóbb fölényéről.

Tisztelet Moldovának

Mi a fenét akarhat a Fidesz az archaikus elnevezések felélesztésével?

Emmanuel Macron francia elnök, Olaf Scholz német kancellár és Mario Draghi olasz kormányfő a múlt csütörtökön Kijivbe vonatoztak, ahol elbeszélgettek Zelenszkij ukrán elnökkel, s ezt követően erőteljesen kiálltak amellett, hogy Ukrajna mihamarabb tagjelölti státust kapjon az Európai Unióban.

Gyors egymásutánban két olyan kormánypárti ötlet került nyilvánosságra az elmúlt napokban (s lett belőlük ugyancsak rapid tempóban törvényjavaslat), amelyek az amúgy is rossz állapotban lévő ellenzék helyzetét tovább rontanák, mégpedig jelentős mértékben. Az egyik értelmében valamennyi képviselőcsoport hozzájárulna a „rezsivédelmi alaphoz”, és ezért ebben a ciklusban az ellenzék pártjai 3 milliárd forinttal, míg a Fidesz és a KDNP 2 milliárddal kevesebbel gazdálkodhatna.