A nagyobb egyházi ünnepekben az is jó, hogy közeledvén hozzájuk jelentősen felszaporodnak a papság és különféle appendixeik templomon kívüli – legtöbbször a sajtóban eszközölt – kinyilatkozásai.
Az AfD vagy Kövér és pártja számára a klímaváltozás, a környezeti problémák hangoztatása pusztán terelés és manipuláció. Az Európa jövőjét meghatározó kérdések közül csak azt emelik be propagandájukba, aminek a sikerület is köszönhetik és amitől újabb helyeket várnak május 26-án.
A mesterséges reprodukcióról szóló társadalomtudományi szakirodalom többnyire a nő szerepére és lehetőségeire fókuszál – azaz, ha a meddőségről és annak kezeléséről esik szó, a petesejtdonorok, a szülő nők, béranyák, dajkaterhesek állnak a figyelem középpontjában.
Kezdjük az elején. Pálinkás József nagyon helyesen és a nyomaték kedvéért kétszer is leszögezi (az interjút lásd: „Óriási károkat okoz”, Magyar Narancs, 2019. március 28.), amit egyébként már legalább hét éve mindenki tud, hogy a filozófusok elleni totális letámadás és hajsza azzal – az akkori kormány és a máig lapító feljelentők számára – a szomorú eredménnyel zárult, hogy nem történt bűncselekmény.
A decemberi–januári parlamenti és parlamenten kívüli tiltakozások új eleme volt, hogy a Jobbik és az LMP ismert multiellenessége immár az egész ellenzék közös üzenetévé vált.