Vélemény

Talán meglepő, de tény az, hogy manapság egy valamirevaló japán könyvesboltban van egy sarok, amely fölött a yudaya felirat olvasható. A japánokat ugyanis érdekli a zsidóknak, ennek az egzotikus nyugati népnek a világa.

Belőlem valaki útra vált, ultra vált belőlem…

A decemberi és januári hazai események, a parlamenti obstrukció és a túlóratörvény ellen kibontakozó tüntetések felkavarták a magyar belpolitika állóvizét.

Kövér László házelnök határozata alapján kedden az Országgyűlés fideszes többsége pénzbírsággal sújtott 36 ellenzéki képviselőt (azaz majdnem a teljes oppozíciót), amiért azok tavaly december 12-én obstrukcióval igyekeztek megakadályozni az ún. rabszolgatörvény parlamenti elfogadását.

Szombaton lezajlott Szlovákiában az elnökválasztás első fordulója, amelyen a vártnál magabiztosabb fölénnyel végzett az első helyen a liberális Zuzana Čaputová.

A múlt pénteken az új-zélandi Christchurch két mecsetében egy ausztráliai illetőségű férfi szűk fél óra leforgása alatt 50 embert lőtt agyon, s további több tucatot sebesített meg. Az áldozatok a mecsetet látogató muszlim hívők voltak; a legfiatalabb 2, a legidősebb 71 éves. Áldozatainak egy részét a gyilkos közvetlen közelről végezte ki.

És mindenki beletörődött mindenbe.

Aki ilyet tesz – népiesen kifejezve – bohócot csinál Krisztusból.

Az Akadémia és Lovász László utolsó nagy kísérlete, hogy megnézi, mi történik, ha bármi áron jó szándékot feltételez a másik fél részéről egy olyan helyzetben, ahol az igazság csak akkor derül ki, amikor már visszafordíthatatlanul bekövetkezett a tragédia.

„Nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy próba szerencse alapon szavazzunk” – mondotta nemrégiben Peter Pellegrini, Szlovákia miniszterelnöke. „Az ügynökségek egy ismeretlen lánykából próbálnak elnököt csinálni” – ezt meg Andrej Danko, a szlovák parlament elnöke mondotta ugyancsak a napokban.

A Fidesz és az Európai Néppárt (EPP) viszonya meghatározó szerepet töltött be Magyarország 2010 óta tartó autokratizációs folyamatában.

És harcban állunk.

Közeleg az Egyesült Királyság kilépésének március 29-i határideje (amelyet egyébként saját maguk tűztek ki két éve) – ám egyelőre nincs jele annak, hogy a brit parlament képes volna ratifikálni a rendezett távozásról kötött brit–EU-egyezményt. Theresa May kormányfő és az Európai Unió tavaly november 14-én nyilvánosságra hozott, 600 oldalas megállapodása a londoni parlamentben megalázó vereséget szenvedett. A megállapodás egy, a külvilág számára nehezen érthető részleten, az Ír Köztárság és Észak-Írország közötti határ körüli garanciák kérdésén bukott el a westminsteri törvényhozásban. De hogyan lett a Brexit az északír kérdés túsza?

Ha az olvasó már megtette azt, amit a most épp az akadémiai kutatóintézetek autonómiájára támadó, kétszínű kormányzati önkény ellen a jóérzés vagy a szolidaritás diktált neki, legyen az Facebook-poszt megosztása, online petíció aláírása vagy részvétel valamelyik tüntetésen, mélázzunk el azon a méltatlankodó érven, amit jóérzésű, a versenyszférában dolgozó ismerősöktől hallok szüntelen.