Vélemény

Senki sem győzött

A múlt hétfőn a Velencei Bizottság (VB) közzétette elemzését Ukrajna új oktatási törvényéről, annak is a kisebbségek iskolai nyelvhasználatát korlátozó passzusairól. Úgy tűnik, mindenki legnagyobb megelégedésére. A testület véleményét hangosan üdvözölte a magyar, a román és az orosz külügy, de örömködtek egy sort a kárpátaljai magyar szervezetek és egyházak is. A másik oldalon az ukrán külügyminisztérium és az oktatási tárca szintén a saját elvárásait látta visszaigazolva a szövegben, és úgy tett, mintha a törvény kritikusai estek volna pofára.

Fundamentalista hadműveletek

A 2013 márciusában megválasztott Ferenc pápa népszerűsége szorosan összefügg azzal a ténnyel, hogy a II. vatikáni zsinat (1962–1965) óta ő az első katolikus egyházfő, aki egyértelműen elkötelezte magát a modernitással érdemi párbeszédre lépő reformzsinat célkitűzéseinek következetes megvalósítása mellett.
  • Mártonffy Marcell
  • 2018. február 20.

Hová tegyük a népet?

A Közép-európai Egyetemen fut egy előadás-sorozat, amelynek szomorú szemű résztvevői a nyitott társadalom menthetőségéről elmélkednek. Neill Ferguson és Sir Roger Scruton közé ékelve nemrég a hazánkba a strasbourgi emberi jogi bíróságról visszaszakadt magyar, Sajó András akadémikus (MTA, nem Vigadó tér) értekezett az alkotmányosság és a nép eredendő hibáiról.
  • Hernádi Elvira
  • 2018. február 20.

Sajó László: Öt és feles

Gyönyörű tavaszi nap volt a meccs napja. Reggel esett az eső, és az iskolában, a szünet alatt a fiúk szomorúan néztek ki az ablakon. Azt hitték, az eső el fogja mosni a mérkőzést. De délfelé szépen elállott az eső, és kitisztult az ég. Egy órakor már ragyogott az édes tavaszi napsugár, fölszikkadt a kövezet, s mikor a fiúk hazamentek az iskolából, megint meleg volt, és friss illatokat hozott a szellő a budai hegyekről. Ez volt a legszebb labdarúgóidő, amit csak kívánni lehetett.

Mélyi József: Pálya a magasban

Baszkföldön a baszkok büszkék hagyományos baszk sportjaikra. Vannak közismertek, mint a pelota vagy a rönkfűrészelés, de akadnak kevésbé elterjedtek, mint a versenykaszálás (45 perc alatt ki vág le több füvet), az üllőemelés, vagy a leggyakrabban csapatban űzött kétágú favillás földforgatás. Mindezeket azonban jócskán háttérbe szorítja a leghagyományosabb és legbaszkabb sport, a kőemelés, vagyis a harri-jasotzea.

Váradi Balázs: Csak semmi politika!

Habony Árpád a megmondhatója, hogy Soros György személye hány okból alkalmas a magyarok főmumusának szerepére: amerikai is, zsidó is, pénzügyi befektető („spekuláns”) is: dúsgazdag, és markáns, jól artikulált elképzelései vannak a kívánatos – nyílt és szabad – társadalomról. Ezek ráadásul semmiben sem egyeznek Orbánék világképével. Ezt jól tudjuk.

Az elhibázott tét

Hiába gondolkodik valaki az ellenzék mozgásteréről a következő választások kapcsán, ha tévesen ítéli meg mind az Orbán-rendszer valódi természetét, mind a bal- és főleg a jobboldali ellenzék lelki állapotát. Kis János így járt. (Lásd: A tét, Magyar Narancs, 2017. december 21.) Nincs vele egyedül, osztozik ebben szinte minden professzionális politikai elemző.
  • Ungváry Rudolf
  • 2018. február 18.

Sándor Judit: Testbeszéd

Arthur király a legenda szerint egy ízben csak úgy menekülhetett meg a rá leselkedő veszély elől, ha jól válaszolt meg egy találós kérdést.
  • Sándor Judit
  • 2018. február 18.

Cseresnyési László: Nyelv és neurózis

Azt mondják a dallasi Summer Institute of Linguistics jeles tudósai, hogy a világon ma beszélt mintegy hatezer nyelvnek legalább a fele ki fog halni a század végére. Az utóbbi ötven évben majdnem annyi nyelv tűnt el a földgolyóról, mint a megelőző két évszázadban: jelenleg átlagosan kéthetente hal ki egy nyelv.

Az emberi gyapotmező története

Miklós Edit története az olimpiákkal kétségkívül szívszorító. A hamarosan a 30. születésnapját ünneplő alpesi síző első lehetősége a 2006-os torinói olimpia lett volna, ám a versenyek előtt megsérült, így nem tudott elindulni.

Morbus cretenicus

A közismert cseh kocsmatöltelék és próza­író, Jaroslav Hašek Švejk című eposzának egy olvasata szerint a Monarchia bukásának végső oka a mondott államszerveződés helyrehozhatatlan, mindent átható kretenizmusa volt, hatalmi struktúráinak és e struktúrák személyi állományának teljes és önfeledt debilitása.

1300

Altusz Kristóf külügyi helyettes államtitkár egy máltai lapnak nyilatkozva elejtette, hogy Magyarország csak 2017-ben 1300 menekültet fogadott be, de az érintettek biztonsága érdekében kvázi titokban.