Vélemény

Az Európai Bizottság idén közzétett hatástanulmánya szerint a nyugat-európai tagállamok 34-szer több támogatást kaptak az uniótól egészségtudományi kutatásokra, mint a kelet-európaiak. Ennek egyik valószínű oka a tehetséges kutatók elvándorlása olyan országokba, ahol magasabb fizetéssel díjazzák munkájukat. Javaslatként felmerült, hogy a kelet-európai kutatói fizetések nyugat-európai szintre emelésével megállítható lenne az agyelszívás Kelet-Európából. A kutatói fizetések kiegyenlítése minimális költségnövekedést jelentene az újonnan induló keretprogramokban, ugyanakkor esélyt is adna a kelet-európai tehetségek helyben tartására, az elvándorlás megállítására.

Hogy Barack Obama nem Ronald Reagan típusú elnök, az nyilvánvaló, de hogyan érheti el, hogy ne váljék belőle Jimmy Carter? E kérdésfelvetés egyáltalán nem abszurd, ha a jelenlegi amerikai és iráni kapcsolatok fényében vizsgáljuk.

A doni áttörés 70. évfordulóján a II. világháború befejeződése után első ízben kínálkozott lehetőség arra, hogy a háborúnak Magyarországon is elmondható, sőt hivatalosan is vállalható története legyen.

Idei első számunk január 09-én jelenik meg! Keresse az újságárusoknál!

November végén a nemek egyenjogúsága lett az egyik forró téma a magyar nyilvánosságban. Sajnálatos módon ennek az volt az ára, hogy a témát feldobó Teczár Szilárd, a Hallgatói Hálózat aktivistája, szociológia szakos egyetemi hallgató (és lapunk munkatársa - a szerk.) pár hétig az első számú közellenség lett a magyar nyelvű neten, illetve médiában.

Egyik ámulatból a másikba esik az ember: a bíróság politikai múltjára tekintettel helybenhagyja Nyers Rezső nyugdíjpótlék-megvonását, eközben Áder János Pozsgay Imrét díszvacsoráztatja, Navracsics Tibor pedig a kommunista múlt egyszer és mindenkorra szóló feltárásáról nyújt be törvényjavaslatot.

Tisztelt Olvasók, Kedves Barátaim, ahogyan az író mondja: "vége van megint", előttem a főkönyv, készítsünk akkor mérleget.

Az ENSZ múlt heti varsói klímakonferenciája kitűnő alkalmat kínált, hogy szemügyre vegyük a közép-európai országok energiapolitikáját. Annál is halaszthatatlanabb ez, mivel a visegrádi államok, azaz Lengyelország, Szlovákia, Csehország és Magyarország most olyan hibát készülnek elkövetni, aminek az árát drágán fogják megfizetni a következő évtizedekben.

„Szerintem nincs az interjú által sugalmazott vagy-vagy állapot: vagy gyógyulás, vagy művészeti alkotás” – írja művészetterapeuta olvasónk.

Az alábbiakban a Magyar Református Szeretetszolgálat levelét közöljük, ami a Hilton szállóbeli, Balog Zoltán fővédnöksége mellett megrendezett vacsoráról szóló cikkünkre – „Gyere, Nyilas Misi, borítsd rájuk az asztalt!” – reagál.

Rijarijahungárija két falu egyesítése révén jött létre, úgy is mint Rijarija és Hungárija. Bár egyesek (a trialisták) szerint három volt az a kettő: Rija, Rija és Hungárija. A dualisták ezt váltig tagadják - dúl a harc a két tábor között, még falunapon se beszélnek egymással. Az egykor volt két (három?) faluban lakók se kedvelik egymást, ahogy ez már lenni szokott: Tunyogmatolcson a tunyogiak lenézik a matolcsiakat, azok meg őket; Gávavencsellőn a gávaiak a vencsellőieket, és viszont; Rásonysápberencsen a rásonyiak a sápiakat, a sápiak a rásonyiakat, ők együtt a berencsieket, akik... Így megy ez, mióta falu a falu.

Képzeljük el, hogy megmutatunk egy tőzsdei szakértőnek néhány árfolyamgörbét, de a vízszintes tengelyről lehagyjuk a konkrét időpontokat. Meg tudja-e állapítani a szakértő, hogy melyik az egyperces, melyik az egyórás, az egynapos és az egyhetes skálájú görbe? Nos, ezt a leghíresebb tőzsdei guruk és a legsikeresebb brókerek sem tudják megmondani.

Kedves olvasóink bizonyára élénken emlékeznek Geszler Herman elvtárs szép és színigaz, de legfőképpen tanulságos történetére. Történt ugyanis, hogy a majsztor, mint amolyan helyi felső vezető kitűzte az altdorfi piactéren egy póznára a sipkáját, mondván, a sipkám én vagyok, s aki arra jár, no, annak bizony meg kell süvegelnie e magas tökfödőt.

(Bevezetés) A pálya télen a legszebb, akkor is akkor, ha hó alatt van. Mert nem látszanak a vonalak, a stoplinyomok, a becsúszó szerelések mélyszántásai, egyáltalán nem látszik, hogy valaha is voltak itt emberek. Most sincsenek, csak néhány lábnyom jelzi, hogy a környékbeliek a pályán át közelítik meg a Sport büfét. Ami elég helytelen, mármint hogy nem kerülik meg a pályát, mert a pályát ilyenkor hagyni kell, téli álmot alszik. Hulljon rá hó, szálljon rá varjúcsapat, fújjon be gallyat, a kőfalról törmeléket a szél, de ember ne háborgassa.