Vélemény

Kapirgáljunk még egy kicsit bio- és ökoügyekben!

A konfucianizmus tanítása szerint, ha rossz a kormányzat, tanácsos a hegyek felé venni az irányt. A taoizmus útmutatása szerint viszont akármilyen a kormányzat, a hegyek között a helyünk. Már ha viszonylag nyugalmas, zavartalan életre vágyunk. Vagyis ha nem akarjuk, hogy szüntelenül törvénykezzenek a nevünkben vagy helyettünk vagy felettünk. Ha nem szeretnénk, hogy adókat vessenek ki ránk, szabályozzanak, adminisztráljanak és igazgassanak, de azt sem, hogy ösztönözzenek, lelkesítsenek és sarkalljanak bennünket. Vagyis ha magunkra adó gentlemanek módjára kívánunk élni, és az ilyen élettel összeegyeztethetetlennek tartjuk a permanens felháborodás vagy éppen lelkesedés állapotában leledzeni olyan emberek miatt, akik be sincsenek mutatva nekünk. Egyszóval fel a hegyekbe, ha nem kérünk a politikából.

Magyar Narancs, 2011. április 28. Az "átmenet zűrzavaros évtizedeinek" hivatalos lezárása után éppenséggel akár előre is tekinthetünk.

"Pater noster qui es in coelis..." (A Miatyánk első szavai) Volt egyszer egy közepes lakosszámú, közepes gazdálkodású, közepes problémákkal küszködő, közepesen eladósodott falu Magyarországon. Eljött a 2010-es esztendő vége, és néhány bajjal kellett szembenézniük. Egy éve beadtak egy pályázatot a Leader program keretében a játszótér megépítésére, máig sincs eredményhirdetés. Lejárt a településőrök szerződése, nincs finanszírozó. A közcélú munkát végzők szerződése is lejárt, és nem működik még az új közmunkaprogram. Az ÁNTSZ fogorvosi ellátást írt elő, de az engedélyt nem adja ki, mert az önkormányzatnak nincs pénze a feltételek megteremtésére. A vis maior alapból igényelt pénzt nem kapták meg, de az ígért óvodai normatívát sem. A hivatal pénzügyi tevékenységét nem szervezhetik ki, bár gazdaságos lenne.

Hétfőn harmadszor is elfogadta a parlament a korábbi végkielégítéseket utólag 98 százalékos különadóval sújtó jogszabályt. E törvény története mára a Fidesz-kormányzás metaforájává vált.

Hogyan árazza be a Fidesz saját magát? Mit ér ez az elmúlt egy év, és mit fog érni a következő három? Mit fognak gondolni ezekről az évekről a választók - szerintük, mármint Orbán Viktor és ismeretlen számú és kilétű munkatársa szerint, akik a kormánypárt hosszabb távú kilátásait mérlegelik és stratégiáját kovácsolják?

1. nap Csak egyedül legyek, imádkozik K. Dezső. Három éve volt egy szobatársa, nyugdíjas közegészségügyi ellenőr. Éjszaka kiabált, énekelt és fingott, hajnalban kávét főzött, merthogy cukros, hagymás olívát evett vagy mit. Vattát dugott a fülébe, ne hallja K. Dezső horkolását, aki viszont fülhallgatóval a Bartók rádióra aludt el. Jól elvoltak. Most már jól van?, kérdezi a főnővér, megismerte. K. Dezső gyengélkedik, de nem mondja, fél, megint levágják Házára. A főnővér kegyes hozzá, emlékszik, milyen rosszul volt tavaly. Persze azóta se tudja senki, mi volt a baj. COPD. Ez egy mozaikszó, ennyi. Homályos környülírása a nem tudjuk, minek. Költészet. Ennek köszönheti, hogy egyedül lesz a szobában. Északi oldal, a nap nem süt be, csak a hó világít, de ha kicsit jobbra áll, látszik a tévétorony és a csillagos ég. Kidobott konzervdobozokat görget, a fenyves felől fúj a szél. Nincs levegő, itt! Benzingőzben bezzeg lélegzik. Éjszakára kinyitja a felső ablakot. Lázálom.

Mindent meg lehet énekelni. Létezik például egy bécsi duó, Christoph és Lollo, ők többlemeznyi dalt költöttek régi és mai, híres és kevésbé híres síugrókról. "Síugródal" - így nevezik a maguk teremtette műfajt, amelyben a többnyire egyszerű dallam háttérbe szorul a hol melankolikus, hol abszurd szöveg mögött. Énekeltek már Kazuyoshi Funaki erényeiről, Blaz Vrhovnik hibáiról, külön dal szól Jakub Suchácek szomorúságáról vagy Alekszej Borovityin kutyájáról. Christoph és Lollo egyik különös éneke a valaha volt leghíresebb norvég síugró sorsát érinti, címe: "A nap, amikor Birger Ruud meghalt".

Magyar Narancs, 2011. április 21. Palástos frizsider Kincstári optimizmustól csepegő cikket írt Zöldi Anna a Tűzoltó utcai, tavaly átadott ALDI-ról.

Eörsi Mátyás múlt heti cikkében azokról a stratégiai dilemmákról ír, amelyek a jelenlegi demokratikus ellenzékhez kötődő új miniszterelnök előtt állhatnak majd 2014-ben, ha kormányozni akarna a Fidesz forradalmi alkotmánya által megszabott korlátok között. (Lásd: 2014, Magyar Narancs 2011. április 28.) Eörsi szerint a kormányfő vagy kiegyezik a vesztes Fidesszel (annak maradékával), vagy - az új alaptörvény rendelkezései alapján alkotmányellenesnek minősülő - ügydöntő népszavazással felülíratja az elveivel ellentétes szabályrendszert, így teremtve meg a demokratikus korrekció lehetőségét.

Mint annyi más, közvetlenül a rendszerváltás után a demokratikus szakmai önrendelkezés logikája alapján kigondolt és létrehozott szervezetbe, a Fidesz-kormány a magyar filmszakma legfőbb döntéshozó testületébe is beleengedett egy sorozatot, kivégezvén ekképp a Magyar Mozgókép Közalapítványt (melyről sokat elmond az az apróság is, hogy míg a szervezet alapító okiratában MMK a hivatalos rövidítés, addig a hivatalos logón az MMKA betűk szerepelnek). Az okok és az indoklás egyértelműnek tűnik, már a BRFK is megindította a nyomozást, mégis érdemes felidézni számos hogyant, mikort és miértet.

Amikor Schiffer András feljelentést tett - úgy másfél évvel ezelőtt - Sukoró-ügyben Gyurcsány Ferenc ellen, alighanem azt akarta demonstrálni, hogy a hatalomnak el kell számolnia a törvény előtt minden ténykedésével. Adott esetben nyilván azzal, hogy ha Magyarországon egyedül a jog uralkodik, valamint a nép, akkor miért nem vonták be pont egyiket sem a kaszinóvárosi megaprojekt előkészítésébe, melyet ugye egy laza rendelettel kiemelt beruházássá minősítettek, hogy gyorsan túljuthasson a hatósági engedélyeztetési procedúrán. E nemes gesztus persze felvetette - bár csak közvetve - a telekpanama gyanúját. Hogy Schiffer lépése indokolt volt-e anno, arról bizonyára lehet vitatkozni, de azt mindenesetre leszögezhetjük, hogy mára, mire a komótosan dolgozó ügyészség kikérte a mondott ügyből kifolyólag Gyurcsány Ferenc mentelmi jogát, már egészen más a leányzó fekvése.

"Egyesek szerint mindenki húzzon a jó büdös francba. Mások ezt enyhe túlzásnak tartják. Ön mit gondol erről?" Esetleg még: "Na, fiam, '48-ban vót-e a '48?" Ahogyan a kormányzat méltán nagy sikerű alkotmányozós kérdőíve, úgy a most kitöltendő "szociális" levél tíz kérdése is erre a srófra jár. Íme, találomra kettő: "Vannak, akik azt javasolják, hogy az ország segély helyett inkább munkalehetőségekkel segítsen a munkanélkülieken, mások szerint a segélyezés elegendő megoldás a munkanélküliség problémájára." "Vannak, akik szerint a gyógyszergyárak lobbiját meg kell törni, mert sok milliárdot vesznek ki az emberek zsebéből. Vannak, akik szerint a drágább gyógyszereket erőltetik rá a betegekre saját extraprofitjuk érdekében. Mások szerint nincs szükség arra, hogy a gyógyszergyártókkal szemben az állam föllépjen. Ön mit gondol?" Alig bírjuk kivárni az eredményhirdetést: vajon mit gondolhat a Nép? Nagyon bízunk benne, hogy ugyanazt, amit Orbán Viktor.