Visszhang: film

A 75-ös terv

  • 2023. október 25.

Visszhang

A Ten Years Japan (Japán tíz év múlva) című, öt etűdből álló 2018-as film Chie Hayakawa rendezte első epizódja a társadalom elöregedésének problémájára reflektál.

Az öregek csak terhelik az állami büdzsét, tehát meg kell szabadulni tőlük. A szituáció gyomron vág: az állam komoly összeget fizet azoknak a 75 év felettieknek, akik „hazafias” kötelességből hajlandók eutanáziának alávetni magukat, és egy a procedúrát bonyolító ügynök saját, elvárásoknak megfelelni akaró anyósát kénytelen a halálba küldeni. Kegyetlenül pontos, a merő racionalitás embertelenségét leleplező rövidfilm. A nagyjátékfilmként újragondolt verzió viszont csak a részletekben mélyül el: másik történet(ek)et mesél (két ügynök van, plusz egy a holttesteket kezelő vendégmunkás) és több szálat csomóz hozzájuk a rendezőnő (az ügynökénél nem kevésbé fontos a nehéz döntést meghozó öregek sorsa), de a problematikához nem sokat tesz hozzá, és a gyomorba vágás is elmarad, a végkifejlet s az oda vezető út sejthető. Ez a disztópia nem előzmények nélkül való. Fukadzava Hicsiró Zarándokének című novellájának (és filmes feldolgozásainak) is kiindulópontja az a (korántsem csak Japán egyes vidékein űzött) gyakorlat, mely szerint egy bizonyos kor fölött az idős emberektől meg kell szabadulnia a közösségnek. Voltak kultúrák, ahol tettleg is rásegítettek a távozásra, máshol egyszerűen sorsukra hagyták a haszontalannak ítélt (talán nem is olyan) véneket. Hayakawa rövidfilmje, bármennyire is jó, alig ismert. A nagyjátékfilm viszont jelentős fesztiválokon (pl. Cannes) nyert fontos díjakat.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Szálldogálni finoman

Úgy hírlik, a magyar könyvpiacon újabban az a mű életképes, amelyik előhúz egy másik nyuszit egy másik kalapból. A szórakoztatás birodalmában trónfosztott lett a könyv, az audiovizuális tartalom átvette a világuralmat. Ma tehát a szerző a márka, műve pedig a reklámajándék: bögre, póló, matrica a kisbuszon.