Visszhang: film

A 75-ös terv

  • 2023. október 25.

Visszhang

A Ten Years Japan (Japán tíz év múlva) című, öt etűdből álló 2018-as film Chie Hayakawa rendezte első epizódja a társadalom elöregedésének problémájára reflektál.

Az öregek csak terhelik az állami büdzsét, tehát meg kell szabadulni tőlük. A szituáció gyomron vág: az állam komoly összeget fizet azoknak a 75 év felettieknek, akik „hazafias” kötelességből hajlandók eutanáziának alávetni magukat, és egy a procedúrát bonyolító ügynök saját, elvárásoknak megfelelni akaró anyósát kénytelen a halálba küldeni. Kegyetlenül pontos, a merő racionalitás embertelenségét leleplező rövidfilm. A nagyjátékfilmként újragondolt verzió viszont csak a részletekben mélyül el: másik történet(ek)et mesél (két ügynök van, plusz egy a holttesteket kezelő vendégmunkás) és több szálat csomóz hozzájuk a rendezőnő (az ügynökénél nem kevésbé fontos a nehéz döntést meghozó öregek sorsa), de a problematikához nem sokat tesz hozzá, és a gyomorba vágás is elmarad, a végkifejlet s az oda vezető út sejthető. Ez a disztópia nem előzmények nélkül való. Fukadzava Hicsiró Zarándokének című novellájának (és filmes feldolgozásainak) is kiindulópontja az a (korántsem csak Japán egyes vidékein űzött) gyakorlat, mely szerint egy bizonyos kor fölött az idős emberektől meg kell szabadulnia a közösségnek. Voltak kultúrák, ahol tettleg is rásegítettek a távozásra, máshol egyszerűen sorsukra hagyták a haszontalannak ítélt (talán nem is olyan) véneket. Hayakawa rövidfilmje, bármennyire is jó, alig ismert. A nagyjátékfilm viszont jelentős fesztiválokon (pl. Cannes) nyert fontos díjakat.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."