Visszhang: film

A csapda

  • SzSz
  • 2024. augusztus 14.

Visszhang

Annak szurkol a néző, akit követ a kamera – szól a filmes közhely.

Így történhetett, hogy mindenféle erkölcsi normát félredobva drukkoltunk már De Gaulle meggyilkolásának (A Sakál napja), pszichopatáknak és egyéb őrülteknek is. A csapda épp így játszadozik érzelmeinkkel és várakozásainkkal: főhőse egy édesapa, aki jó bizonyítványa miatt elviszi lányát kedvenc énekesnőjének koncertjére – de mint kiderül, amikor épp nem az Év apja címre pályázik, ő a Hentesként ismert sorozatgyilkos. Az FBI azonban forró nyomon van: megtudják, hogy ott lesz a koncerten, és csapdát állítanak neki.

Egy zseniális alapötlet, kiváló színészgárda, remek kezdés, majd erős visszaesés – az elmúlt évtizedben nagyjából mindegyik M. Night Shyamalan-film így festett, nem kivétel ez alól A csapda sem. A szívtipróként ismertté vált, de az elmúlt években Hollywoodot maga mögött hagyó, angyalarcú Josh Hartnett láthatóan remekül szórakozik a főszerepben, ám a film nagyon hamar kirántja a talpa alól a talajt: a forgatókönyvön tátongó hatalmas lyukakon nem csak az értelem, de az izgalom is hamar kihullik, s ami még ennél is nagyobb baj, hogy a film az ironizáló, játékos hangneme mellett képtelen valódi feszültséget építeni. A Lady Raven nevű popsztárként ismert Saleka Shyamalan, a rendező lánya adja elő saját, a filmhez írt dalait – mindez a középpontban álló főszereplőpárossal együtt akár még valamiféle különleges metakommentár is lehetne az apa-lánya kapcsolatokról, ha néhány mérsékelten izgalmas jelenet mellett lenne a filmben bármi, amit komolyan lehet venni.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

A mesék előtt

  • - turcsányi -

Ha érte valaha is kultúrsokk Magyarországot, az 1975 februárjában esett, amikor a Filmmúzeum (ma Belvárosi Színház) – a megvásárlásához képest egy kerek esztendei erőgyűjtés után – bemutatta Pier Paolo Pasolini Dekameron című filmjét.

Tarkóig elmerülni

Reagan a gonosz birodalmának nevezi a Szovjetuniót; megindul az űrfegyverkezési program; az Egyesült Államok lerohanja Grenadát; megjelenik a Microsoft Word; a MASH fináléja máig megdönthetetlen nézettségi rekordot hoz a tévében; kijön a Thriller legendás videóklipje Michael Jacksontól; az Oscart pedig a Gandhi nyeri.

Mivel, uram, s ki nélkül?

Nagy vitát kavart, hogy miért nincs opera-előadás immár két éve a szegedi Dóm téren. A vezetés gazdasági szempontokkal érvelt: nincs rá támogatás, illetve a műfaj már nem tölti meg két-három estére a 4 ezres nézőteret. Talán erre is lett egyfajta válasz, hogy ismét az István… került színpadra, Novák Péter rendezésében, aki inkább egyfajta misztériumkoncertként tálalja a történetet, a nyitányt az 1983-as ősbemutató fényképeivel illusztrálva.

A láthatatlanok

„Van nevem, de nehezen kimondható. Ezért a magyar nevem Ildi.” „Amikor eljöttem, a feleségem terhes volt. Hat éve vagyok itt. Még soha nem találkoztam a gyerekemmel, csak okostelefonon keresztül.” „Lehet, hogy soha nem megyek haza.

Boldogtalanság, gyere haza

Ahogy egy kritikusa is megjegyezte, „van, akinek ez idegesítő”. Igen, lehet zavaró az író „kalandozó” beszédmódja, ahogy belekezd egy mondatba, majd abban egy újabbat generál, csak mert más téma jutott eszébe; vagy ahogy letér a megkezdett csapásról, hogy aztán oldalakkal később térjen vissza hozzá.

Russzkij karablj, igyi na huj!

A társadalom totális kontrolljára törekvő NER (azaz Orbán Viktor) az ún. Szuverenitásvédelmi Hatóság (SZH) létrehozásával a kormánytól független sajtót és civil szerveződéseket akarja szoros megfigyelés alá helyezni.

Élesített fegyver

Bohózatnak indult Elon Musk beszállása a Twitterbe, de az angliai zavargások jól mutatják, hogy a keze alatt a platform a profi valóságtorzítás mintapéldánya lett.

Koós Pál végleg megérkezett

  • Marinov Péter

Augusztus 1-jétől Koós Pál tölti be a modellváltáson átesett Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) rektori pozícióját. Koóst az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriuma erősen vitatható eljárás nyomán juttatta a rektori székbe. Jogszerű volt-e ez a művelet, és ha nem, lehetséges-e jogorvoslat? Tettem egy próbát.

A rossz közérzet kultúrája

Pár hét híján tizenöt éve hangzott el Orbán hírhedt kötcsei beszéde, amely a készülő Fidesz-világ kulturális univerzumát vetítette előre. Honnan indult és hová jutott azóta az orbáni kultúrpolitika? Milyen víziók mozgatták és mozgatják a rendszer kulturális építkezését? Van-e egyáltalán építkezés és rendszer, és miért érzi majd’ mindenki rettenetesen magát benne? És maradt-e élet rajta kívül?

Megtaposták, megszerették

A legmagasabb kitüntetést adja az államalapítás ünnepén Makó fideszes vezetésű önkormányzata Buzás Péternek, a korábbi szocialista polgármesternek. Miután legyőzték, évekig célkeresztben volt, mert tartottak attól, hogy újraindul. Nem tette.