Visszhang: színház

A félkegyelmű

Visszhang

Miskin herceg (Bari István) a szó legnemesebb értelmében nemes, naivitása határtalan.

Személyisége szöges ellentétben áll az őt körülvevő, velejükig romlott, számító és képmutató emberekkel.

Az egyre jobban elharapódzó individualizmus és a mindent átitató anyagiasság közepette nagyon is időszerű volt Dosztojevszkij hősét új köntösben megmutatni. A köntös egyébként szó szerint is értendő, Miskin ugyanis egy házikabátot imitáló ballont visel egész este, amelyet nem gombol össze, így, ha épp jön-megy, az meg-meglibben, óhatatlanul eszünkbe juttatva a szuperhősök köpönyegét is – meg mást is. Kórházi egyenpapucsnak beillő fehér klumpa van még rajta, az pedig félreérthetetlenül utal a kórházi zárt osztályokra (jelmeztervező: Benedek Mari). Bari telitalálat a szerepre, igazi kívülálló, még akkor is, amikor Rogozsinnal örök barátságot esküsznek egymásnak. Utóbbit Pallag Márton alakítja, de ő játssza még Lebegyevet is, a minden hájjal megkent hízelkedőt, aki prédáját cserkésző vadmacskára hasonlít, ahogy görnyed, hajlong és settenkedik. Ennél a figuránál a leglátványosabb a rendező, Horváth Csaba védjegyének számító eltúlzott mozgás, amellyel már önmagában is groteszkké teszi Rogozsin figuráját.

Az elrajzolt mozdulatok valamennyi szereplőt jellemzik, kivéve a jó herceget, akit Horváth a mozgásában is igyekszik a többiek fölé emelni; a kontraszt miatt egyenesen olybá tűnik, mintha Miskin a vízen járna.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.