Visszhang: tévésorozat

A franchise

Visszhang

A széria alkotói nem választottak nehéz célpontot: a Marvel (a sorozatban Maximum Studios, de ez mellékes) eddig is paródia tárgya volt (A fiúk), még a saját univerzumában is (Deadpool és leágazásai).

A Futottak még… már vagy 15–20 évvel ezelőtt – fergeteges humorral – megjósolt ezt-azt a szuperhőséra árnyoldalairól. A szuperhősöktől a legvadabb rajongókon kívül már mindenkinek csömöre van; egyesek a kapitalizmus legkártékonyabb és legbárgyúbb kiteljesedését látják a franchise-osodásban, mások (pl. Francis Ford Coppola vagy Martin Scorsese) a filmművészet halálát.

A franchise impozáns arzenált sorakoztat fel egy viszonylag kicsi pukkanás kedvéért. A fő- és mellékszerepekben elsőrangú komédiások lépnek fel, mint a filmipar napszámosai: rendezőasszisztensek, statiszták és lóti-futik, akik kisebb és nagyobb egókat és vészhelyzeteket menedzselnek naphosszat egy középkategóriás szuperhősfilm forgatásán (olyannyira, hogy a félórás epizódok ki sem lépnek a stúdió egyszerre nyomasztóan szűk és tágas teréből). Minden epizód apropója egy-egy vihar a biliben, s ugyan fel-felvillant valamit a szuperhősfilm-készítés visszásságaiból, de nem válik igazán maró szatírává vagy fanyar munkahelyi komédiává. A figurák sablonosak maradnak, személyes kapcsolataik és hátterük sosem bomlik ki, miközben a megállás nélkül sorjázó poénok sem találnak be igazán. Talán az az ellentmondás sem segít, hogy A franchise csak a vetélytárs kezét harapdálja. A széria így sem rossz móka, de ennél ádázabb szatírát érdemlünk.

A széria alkotói nem választottak nehéz célpontot: a Marvel (a sorozatban Maximum Studios, de ez mellékes) eddig is paródia tárgya volt (A fiúk), még a saját univerzumában is (Deadpool és leágazásai).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.