Visszhang: tévésorozat  

A megállapodás

Visszhang

Nem a véletlen műve, ha Pete McTighe sorozata felidézi bennünk a Hatalmas kis hazugságok emlékét.

Igaz, a helyszín kevésbé csillogó, mint a kaliforniai Monterey. Sőt a konspiráló nők sem a felső középosztály képviselői, ám a férfiaknak való kiszolgáltatottság és a dacos, kétségbeesett szolidaritás nem ismer osztályhatárokat. McTighe hősnői, Anna (Laura Fraser), Nancy (Julie Hesmondhalgh), Louie (Eiry Thomas) és Cat (Heledd Gwynn) egy apró, családi tulajdonban lévő sörfőzde alkalmazottai egy walesi városkában. Első ránézésre van is az életükben valami munkásosztálybeli romantika, s a koronavírus-járvány utáni bizonytalan munkaerőpiaci helyzet mintha táplálná is ébredező öntudatukat. Szükségük is van a kiállásra, hiszen amióta a joviális, szelíd tulajdonos (Eddie Marsan) átadta a céget semmirekellő fiának (Aneurin Barnard), véget ért viszonylagos létbiztonságuk. Akkor telik be a pohár, amikor a kokaint, nőket és sportkocsikat nagy étvággyal fogyasztó trónörökös egy munkahelyi buli után zaklatja az egyik kolléganőjüket. A négy barátnő elhatározza, hogy megleckézteti a magát félájultra ivó Jacket. Az erdőbe viszik, hogy megalázó fotókat csináljanak róla, ám igazságosztó akciójuk balul sül el. Mire visszatérnek a férfiért, már nem él. Ám ahelyett, hogy kihívnák a rendőrséget, elhatározzák, hogy közösen eltitkolják „csínyüket”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.