Visszhang: film

A mélység

  • - ts -
  • 2024. február 21.

Visszhang

Kiruna maga a messzi borzalom, Svédország leghíresebb kisvárosa, amelynek közigazgatási területe akkora, mint Szlovéniáé.

Innen nézve legszebb az északi fény, itt a legnagyobbak a tájsebek, itt bányásszák – emberemlékezet óta – Európa vasércének jó részét. 23 ezren lakják, s még mindig vannak érintetlen, szűz területek, ahol szarvascsordák futják helikopterről jól követhető útjukat (szegény Zsolti, hogy közibük durrantana). A házak süllyednek a bányászat miatt, a természet gyakorlatilag napi rendszerességgel tiltakozik, a lakosságnak a szeme sem rebben, ha jártukban-keltükben felreped az út előttük, bejelentik a hatóságoknál, s más útvonalon járnak a pékhez. Kiruna költözködik. Az egész várost, templomostul, óratornyostul odébb rakják három kilométerrel – tán nem is annyira a természet tiltakozásának egyre rémisztőbb jelei, mint inkább a bánya bővítésének szükségessége miatt. Van itt vasérc – rogyásig. A költözési program 2035-ig tart. Mi lenne ideálisabb helyszín egy katasztrófafilmnek, még akkor is, ha a gyanútlan néző eddig úgy volt vele, hogy a katasztrófafilm tipikusan holly­woodi műfaj volt, s kihalt már a kilencvenes évek első felében. S míg az előbb leírtak szerint alakulnak a filmbéli Kiruna dolgai, kiválóan teljesít is a film, bár akadnak jelek, amelyek nem csak a közelgő bányaomlásra figyelmeztetnek, de a hősök végtelenül kiagyalt lelkiéletének elharapózására is. S amikor végül családmentő akrobatikázásba fordul a műsor, úgy zuhan össze az egész mű, ahogy a bányának kellene (már a filmben).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.