Visszhang: lemez

Frank Carter & The Rattle­snakes: Dark Rainbow

Visszhang

A Gallows volt Frank Carter első „munkahelye”, ez a hardcore/punk zenekar.

A pályatársakkal ellentétben nem foglalt házakban turnézott, hanem azonnal zeneipari szempontból is mérhető sikereket ért el. A brit együttes debütáló lemezét (Orchestra of Wolves, 2007) a Bad Religion-alapító Brett Gurewitz a legjobb punkalbumként aposztrofálta a Refused ’97-es The Shape of Punk to Come-ja óta, s Cartert a popzenei sajtó is körberajongta. A sikerek ellenére a frontember két lemez után otthagyta a zenekart, nélküle a Gallows pedig szép lassan kimúlt. Az addig leginkább üvöltöző Frank Carter a rövid életű Pure Love nevű formációjában a dallamosabb rockzene irányába indult el, és hasonló szellemben folytatta a The Rattlesnakesben is. Tavaly a Szigeten is bebizonyosodott, hogy Frank Carter fantasztikus frontember, aki még azokat is képes az ujjai köré csavarni, akiket a zenéje egyáltalán nem érdekel. Ez a Rattlesnakes nagy szerencséje, mert a bemutatkozó lemez óta (Blossom, 2015) a színvonal egyre csökkenni látszik, és sajnos a klinikai sterilitással megszólaló Dark Rainbow sem kivétel ez alól. Profin megírt, rockosan előadott teátrális popdalok vannak a Rattlesnakes ötödik albumán, amelyek nélkülözik az igazi egyéniséget. Carter dalaiban minden úgy és akkor történik, ahogy annak lennie kell, de túl sok bennük a hatásvadászat, az igazi cél pedig nem derül ki. Élőben működni fog ez is, de lemezen megvenni csak az elkötelezett rajongóknak érdemes.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.