Visszhang: film

A szer

  • SzSz
  • 2024. október 16.

Visszhang

A 61 éves Demi Moore egy alkonyuló filmcsillagot alakít, aki belemegy egy titokzatos kísérletbe.

Egy különös szert magába fecskendezve önmaga tökéletesebb mását teremti meg. Utóbbit a 29 éves Margaret Qualley játssza, aki hibátlan idomait kihasználva az idősödő sztár helyébe lép. Ahogy azonban a Szörnyecskéktől kezdve Stephen King rémtörténeteiig mindenhol, itt is vannak szabályok: a klónnak és az eredetinek hétnaponta helyet kell cserélniük egymással. A gondok ott kezdődnek, amikor a fiatal képmásnak túlzottan megtetszik a figyelem, és nem hajlandó többet kiengedni kezéből az irányítást. A sztárság fertőző betegsége lassan mindkét felet felemészti.

Coralie Fargeat – A bosszú című, piszkosul stílusos feminista bosszúsztorival berobbant rendező – ezúttal egy klasszikus testhorrorra fűzi fel szatirikus paraboláját napjaink instafilterrel tökéletesített szépségideáljáról, miközben afféle posztmodern huszárvágással abba a Hollywoodba is belekarmol, amely mindig is ezt a szépségideált monetizálta. A szer kritikája körülbelül annyira rétegzett és összetett, mint Östlund fekete komédiái, miközben sokkoló képeivel a Titánt idézi, de annál érthetőbb és átérezhetőbb marad végig – ezért sokkal több gyomrot is forgat majd fel. Fargeat bravúrosan szövi össze az érzéki vágyat a hányingerrel, keze alatt Moore és Qualley is élete alakítását nyújtja. Mozijának éleit néha mintha szike helyett baltával faragták volna, de ezzel együtt is brutális és bátor film tele feledhetetlen képekkel.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."