Visszhang: színház

Egy nő anatómiája

Visszhang

A nőket valóban egyetlen sorsközösségbe rendezi a sok társadalmi elvárás és a fájdalom?

Wéber Kata drámájából ez sejlik fel. Az eredetileg színműnek készült alkotást, a babát szüléskor elvesztő házaspár válságát Mundruczó Kornél néhány éve filmesítette meg, most Alföldi Róbert vitte színre.

Maya (Petrik Andrea) mindent egyedül intéz: villanykörtét cserél és otthon szül. A férj (Telekes Péter) mellékes elem, az eleve későn érkező bába pedig majdhogynem rutintalanabb, mint az újdonsült anya. Hogy mindez hozzájárul-e ahhoz, hogy a baba néhány perccel az első felsírás után meghal, az kérdés marad. Maya nem akar válaszokat, de dönthet-e erről egyedül, vagy ez is, mint annyi minden a női testtel kapcsolatban, közügy­nek számít? Kiderül a társadalmat makettként szemléltető, nagy közös vacsorán, amely persze katasztrófába fullad.

Kálmán Eszter lehengerlő díszlete uralja az egész darabot, a futurisztikusan hófehér színpad közepén csak egyetlen, kör alakú ágy áll. A teljes színpadkép a víziót biztosan remekül szolgálja, az átélhetőséget annál kevésbé. Persze a szülésjelenet lassan megtölti a helyzetet emóciókkal, de mire nagy nehezen valóban bevonódunk, az oda nem illő zene újra kizökkent.

A darab végig leszegett fejjel siet a konklúzió felé. És látjuk: fekete-fehérrel, árnyalatlanul csak ítéletet lehet írni. Mely szerint a férfiak (mind) fölösleges koloncok, a nők pedig a férfiak, a társadalom által rájuk kényszerített életek elszenvedői, s kizárólag egymásra számíthatnak a bajban.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.