Visszhang: színház

A trianoni csata

Visszhang

A szereplők leülnek, mintha stúdióbeszélgetés következne.

Mindenki saját néven, saját státusszal, ők a (Szabadkáról) Pestre érkezett vendégművészek. A moderátor Péterfy Bori és Alföldi Róbert. Mi köt össze minket, határon innen és túl, s mi választ szét? Lehetne ez egy izgalmas beszélgetés apropója, de a harsány egymásra felelgetést eltúlzott érzelemkitörések szakítják meg, Sas-kabaré szintű poénok jönnek, s ez ciki még akkor is, ha egyik-másik betalál. Annyit sikerül érzékeltetni, hogy Trianon nehezen feldolgozható – a szó minden értelmében.

A második felvonásban sincs nyoma a téma befogadható értelmezésének, trash neoburleszket kapunk nagyjából arról, hogy a Trianon okozta fájdalomba belefeledkezni zsákutca. Alföldi szájából még körülbelül az is elhangzik, hogy unja a témát. Egy szép család ők, az anya Bori, az apa Róbert, a gyerekek a nemzettest elcsatolt területeit testesítik meg. A zárójelenetben a gonosz és kiábrándult apuka online prostitúcióra kényszeríti a gyermekeit, s azok – ha a vakító fényeffektektől látnánk – a színpadon sűrű káromkodások közepette orálisan elégítik ki egymást meg a körülöttük lévő tárgyakat. Miért?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.