Mindenki saját néven, saját státusszal, ők a (Szabadkáról) Pestre érkezett vendégművészek. A moderátor Péterfy Bori és Alföldi Róbert. Mi köt össze minket, határon innen és túl, s mi választ szét? Lehetne ez egy izgalmas beszélgetés apropója, de a harsány egymásra felelgetést eltúlzott érzelemkitörések szakítják meg, Sas-kabaré szintű poénok jönnek, s ez ciki még akkor is, ha egyik-másik betalál. Annyit sikerül érzékeltetni, hogy Trianon nehezen feldolgozható – a szó minden értelmében.
A második felvonásban sincs nyoma a téma befogadható értelmezésének, trash neoburleszket kapunk nagyjából arról, hogy a Trianon okozta fájdalomba belefeledkezni zsákutca. Alföldi szájából még körülbelül az is elhangzik, hogy unja a témát. Egy szép család ők, az anya Bori, az apa Róbert, a gyerekek a nemzettest elcsatolt területeit testesítik meg. A zárójelenetben a gonosz és kiábrándult apuka online prostitúcióra kényszeríti a gyermekeit, s azok – ha a vakító fényeffektektől látnánk – a színpadon sűrű káromkodások közepette orálisan elégítik ki egymást meg a körülöttük lévő tárgyakat. Miért?
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
