Visszhang: könyvbemutató

Ahonnan látni az eget

Visszhang

Vaskályhás, múlt századi kocsmabelső volt a díszlet a Magvető könyvheti estjén.

Az öt friss megjelenés apropóján a szerzőkkel Bálint András és Szegő János beszélgetett, a könyvekből Mészáros Blanka és Gazsó György olvasott fel. Móser Ádám harmonikajátéka egyszerre erősítette fel a színpadi atmoszférát, és jelezte a művek közti váltásokat. Nádasdy Ádám Hordtam az irhámat című könyve nyomán álmáról, a gangok közötti repülésről beszélt, és arról, hogy a hidak trükkje, hogy elsősorban önmagukat kell tudniuk megtartani ahhoz, hogy utána megtarthassanak minden mást. Krusovszky Dénes Levelek nélkül című regényéből kiderül, mi a baj a fákkal, de arra is kitér, hogy miért ragaszkodnak az öregek annyira saját készítésű zavaros, savanyú borukhoz. Milbacher Róbert arról mesélt új regénye, a Keserű víz című kapcsán, hogy nagymamája mára nyomtalanul eltűnt faluja krónikájának megírása során elkerülhetetlen volt felmenői döntéseinek vizsgálata és a jelenre való hatásukkal való szembenézés – kezdve az író saját létezésének esetlegességével. Szécsi Noémi az állattörténeteket felvonultató Rohadt állatok miatt kénytelen budapesti vámpírként coming outolni, majd a Hörcsög és a Vakond kalandos falunapjának leírását tárta elénk. Tóth Krisztina Ahonnan látni az eget című tárca- és novellagyűjteménye nyomán (amely egyben az esemény cím­adó kötete) közmunkások elevenedtek meg, akik friss mulccsal borított játszótéren piranhák elől menekülnek. Az est alatt végig azt éreztük, hogy néha egy ablaktalan, zárt tér levegője felszabadítóbb, mint a külvilágé.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.