Visszhang: könyvbemutató

Ahonnan látni az eget

Visszhang

Vaskályhás, múlt századi kocsmabelső volt a díszlet a Magvető könyvheti estjén.

Az öt friss megjelenés apropóján a szerzőkkel Bálint András és Szegő János beszélgetett, a könyvekből Mészáros Blanka és Gazsó György olvasott fel. Móser Ádám harmonikajátéka egyszerre erősítette fel a színpadi atmoszférát, és jelezte a művek közti váltásokat. Nádasdy Ádám Hordtam az irhámat című könyve nyomán álmáról, a gangok közötti repülésről beszélt, és arról, hogy a hidak trükkje, hogy elsősorban önmagukat kell tudniuk megtartani ahhoz, hogy utána megtarthassanak minden mást. Krusovszky Dénes Levelek nélkül című regényéből kiderül, mi a baj a fákkal, de arra is kitér, hogy miért ragaszkodnak az öregek annyira saját készítésű zavaros, savanyú borukhoz. Milbacher Róbert arról mesélt új regénye, a Keserű víz című kapcsán, hogy nagymamája mára nyomtalanul eltűnt faluja krónikájának megírása során elkerülhetetlen volt felmenői döntéseinek vizsgálata és a jelenre való hatásukkal való szembenézés – kezdve az író saját létezésének esetlegességével. Szécsi Noémi az állattörténeteket felvonultató Rohadt állatok miatt kénytelen budapesti vámpírként coming outolni, majd a Hörcsög és a Vakond kalandos falunapjának leírását tárta elénk. Tóth Krisztina Ahonnan látni az eget című tárca- és novellagyűjteménye nyomán (amely egyben az esemény cím­adó kötete) közmunkások elevenedtek meg, akik friss mulccsal borított játszótéren piranhák elől menekülnek. Az est alatt végig azt éreztük, hogy néha egy ablaktalan, zárt tér levegője felszabadítóbb, mint a külvilágé.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk