Visszhang: könyv

Andrés Barba: Fényes köztársaság

Visszhang

Az ismeretlenből és félinformációkból táplálkozó félelem bármilyen csoportot képes pillanatok alatt ellenséggé formálni egy közösségben.

A regényben az egykori békés városba érkező hivatalnok visszaemlékezésein keresztül követhetjük, ahogy egy csapat gyerek felforgatja San Cristóbal polgárainak életét. (A szöveg retrospektív szakaszai a regényidő jelenénél húsz évvel korábban, a kilencvenes évek közepén játszódnak.) Lehetetlen megérteni a csapatot: saját nyelvük van, és valahogy a szavakon túl is kommunikálnak egymással. A katasztrófa, amelyről rögtön az elején értesít a narrátor, elkerülhetetlen.

A média és a populista politika működéséről kapunk itt érzékletes és ismerős képet: mindenki tudni véli az igazságot. Ettől válik izgalmassá az elbeszélői én szerepe is, mert bár ő végig az események középpontjában van, a saját szemszögéből elmesélt történet a harminckét gyerek tragédiájának csak az egyik lehetséges elbeszélése marad. Folyamatosan cikkekre, dokumentumfilmekre és szemtanúk beszámolóira hivatkozik, amelyeket viszont a saját emlékein átszűrve bírál felül. Mi hát a valóság? Ez az írói megoldás azt hivatott érzékeltetni, hogy mit tesz velünk a megnyugtató válaszok, a kapaszkodók hiánya.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.