Visszhang: sorozat

Azok a 90-es évek show

Visszhang

A show, ami a 70-es évekről szólt a 90-es években, de nálunk csak a 10-es évektől szerzett nagyobb figyelmet, most folytatást kapott.

A 90-es éveket igyekszik feldolgozni, ráadásul a 20-as évek igényei szerint (hogy eközben készült egy Thats ’80s Show is, az már úgyszólván evidens, de legalábbis szóra sem érdemes). Időtlenségért láttunk már alkotókat küszködni, de időszerűségért ennyire, ritkán.

Természetesen, mint minden magára valamit adó produkció, az Azok a 70-es évek show is belecsimpaszkodott hámló bőrének kínálkozóan leváló darabkájába, és lehúzott róla egy jókora réteget.

A Forman család és Point Place szedett-vedett társaságának mindennapjai zavartalanul folytatódnak, csupán annyi a változás, hogy mindenki húsz évvel idősebb, így a szülők nagyszülőkké, a gyerekek szülőkké váltak, számtalan generációs poénnak ágyazva meg mindjárt. Eric és Donna lánya egy nyárra a felejthetetlen Red és Kitty gondozásában marad, hogy átélje ugyanazt, amit a szülei is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.