Visszhang: könyv

Babarczy Eszter: Néhány szabály a boldogsághoz

Visszhang

A kötet első szakasza, A változás kora egy ötvenes éveiben járó elvált nő kétségbeesett út-, illetve célkeresését mutatja meg.

Az összefüggő történetté szerveződő novellák egyetlen, következetesen meg nem nevezett figura lelki folyamatait követik, akinek egyszerre kell szembenéznie az öregedéssel és a társadalmi státuszának leépülésével. A nő az egyre mélyülő magányában arra is rádöbben, hogy az őt mindig motiváló internetes jógaoktató is feltehetően önkezűleg vetett véget az életének.

A lelki szakadékba taszító tehetetlenség szövegei jó ütemben vezetnek a Mi ketten (rasszista történet) című szakaszig, amelyben súlyos egzisztenciális kérdések jelennek meg, két nagyon különböző hang váltakozó, az igazság teljes megismerésének lehetetlenségét rögzítő elbeszélésén keresztül. Emma támogatni igyekszik fogadott keresztlányát, a szegény családból származó Dalmát, a környezetének és a rögzült mintáknak kiszolgáltatott cigány lány azonban Emma végtelen jó szándéka ellenére sem tud kiszakadni a nyomorból. Pregnáns ellenpontozása ez a kötet első felében vázolt, innen nézve álproblémákkal teli élettörténetnek, miközben a két szakasz felkínálja az összeolvasás lehetőségét óvatosan elhintett utalásokkal (jóga, fordítói munka), sőt az is felmerülhet bennünk, hogy a meg nem nevezett nő Emmával azonos.

Erős, átgondolt kötet. Már csak emiatt sem szerencsés az önsegítő könyvek hangulatát idéző címválasztás.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Münster egén

Több mint húsz év telt el azóta, hogy az HBO bemutatta Tom Hanks és Steven Spielberg háborús sorozatát, az elég szerencsétlen magyar fordításban Az elit alakulatként futó Band of Brotherst.

Aki soha nem járt Tulsában

  • - turcsányi -

Mathew Brady a fotográfia történetének kétségkívül kimagasló alakja, az első fotoriporter, az első PR-szakember, az első bármi.

Elsüllyedt Budapest

„Szép Ernő előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla” – írta Hegedűs Géza 1976-ban, A magyar irodalom arcképcsarnoka című portrékötetében. 

Búcsú a gonosztól

A német író, Otfried Preuβler (1923–2013) művei közül itthon leginkább a Torzonborzról, a rablóról (eredeti nevén Hotzenplotz) szóló történeteket ismerjük.

Kedvezmény

Az idén 125 éves Közlekedési Múzeumot bombatalálat érte a 2. világháborúban, az épület és a gyűjtemény nagy része elpusztult. Csak 1965-ben nyílt meg újra, majd ötven éven át működött, a hiányosságai ellenére is hatalmas érdeklődés mellett. A Liget-projekt azonban a Közlekedési Múzeumot sem kímélte, 2015-ben bezárták, 2017-ben lebontották.

Isten nevében

Egy gyermek ára: három miatyánk, két üdvözlégy – pimf összeg, mindenkinek megéri, vevőnek, eladónak, az üzlet hivatalos tanújának (ezúttal a Jóisten az, lakcím, anyja neve, három példányban), de legfőként a Fidesznek. Most még pénzbe se kerül: alsónadrágokban fizetik ki a papságot. Választások jönnek, tartják a markukat, lökni kell nekik valamit, hogy misézés közben rendesen korteskedjenek, Isten akarata szerint.

Távolságtartás

A három még logikus és észszerű. Sőt, a három elvárható (a Tisza Párt és az MKKP potenciális szavazói szemszögéből mindenképpen), s aligha sérelmezhető (a rivális pártok híveinek perspektívájából) – ennyi kerületi polgármesterjelölt kell ugyanis a fővárosi listaállításhoz.

Mint parton a hal

  • Földényi F. László

Pontosan húsz évvel ezelőtt egy német napilap többeket megkérdezett, mit várunk mi, magyarok a küszöbön álló EU-csatlakozástól. Én akkor habozás nélkül ezt válaszoltam: Komp-ország hajója végre kiköt – Nyugaton. Vagyis: Európában. A Fidesz épp ellenzékben volt. De már jóval korábban kiadta a velejéig antidemokratikus jelszót: „a haza nem lehet ellenzékben”, s előre tudni lehetett, merre kormányozzák majd a hajót, ha újra hatalomra jutnak.

„Mi nem tartozunk bele a nemzetbe?”

A Nemzeti Összetartozás Hídja egyelőre nem annyira a nemzet összetartozását, sokkal inkább azokat az emberi és eljárásjogi anomáliákat testesíti meg, amelyekkel ma Magyarországon egyre könnyebb bármilyen, NER-nek kedves beruházást végigvinni.

Dermedt figyelem

Az elbitangolt ellenzéki szavazók jó részét néhány hónap alatt becsatornázta Magyar Péter és a Tisza Párt. De mire jutnak így az elhagyott pártok?