Visszhang: lemez

Beethoven: Eroica-szimfónia / Fischer Iván, Fesztiválzenekar

Visszhang

III. szimfónia alighanem a halhatatlan mester egyik legnépszerűbb darabja

A Budapesti Fesztiválzenekar legújabb felvétele rácáfol arra, hogy a manapság divatos – szinte kötelezőnek tekintett – korhű hangszerek vagy különcködő interpretáció nélkül lehetetlen feltűnést kelteni egy Beethoven-lemezzel. A III. szimfónia alighanem a halhatatlan mester egyik legnépszerűbb darabja, amelynek keletkezési történetét – a zsarnokká vált Napóleonnal és a dühös zeneszerzővel, aki erre letépi a kéziratról az ajánlást a fedlappal együtt – minden koncertlátogató ismeri.

Fischer Iván interpretációjának erőssége abból fakad, hogy a Fesztiválzenekar kiváló dinamikával, ragyogó összhangzással muzsikáló együttes. A vonóskar kifejező és tiszta, a rézfúvósok úgy oldódnak fel a szimfonikus látképben, mint hegyvölgyes tájban a csúcsra épített vár. Egész más ez a felvétel, mint a lépten-nyomon meglepetéseket kínáló Fischer Ádámé, de egyénieskedőnek sem lehet mondani. Beethoven zenéje maga szolgál meglepetésekkel: a berobbanó nyitóakkord, a hosszú fokozások, a hadseregként támadó, tömött zenekar. De miközben az első vagy a harmadik (Scherzo) tételt a hevületéért dicsérhetjük, a szimfónia fináléjában Fischer túlságosan visszafogja a lovakat: tekintélyes és – slampos. Óvatos megközelítéséért végül a lemezt lezáró Coriolan-nyitány kárpótol, amely ugyan nem áll olyan közel a szívünkhöz, mint az Egmont, de nem kevésbé lendületes és ugyancsak drámai erejű darab. A felvétel tavaly nyáron készült a Rumbach utcai zsinagógában, elsőrendű hangmérnökökkel.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.