Visszhang: könyv

Búvárkodás haladóknak

Visszhang

Ferencz Mónika második verseskötete a bátran eklektikus megszólalásmód miatt olyan, mint egy nagyon erős első kötet.

A vékony könyv tartalmaz képzeletbeli szavakból álló szótárcikkelyt, enigmatikus drámarészletet, könnyed ready made szöveget, sőt rúnaverset is.

A tördelési trükkök (olykor mintha lebegnének a sorok a papíron), a csak nevek felsorolásából álló szonett (a feminista tematikájú vers címe: a kirekesztettek szonettje), vagy az, hogy az utolsó, nagy vers (hófedte hullámok alatt) záró versszaka a tartalomjegyzék összeolvasásával jön létre, jól ellenpontozzák a szövegek súlyosságát.

„Melyik év? Tudnod kéne, mert ő is jött végül, / az árnyékember, bár ezúttal nem ért semmihez, / csak leült a fűbe és biztatott, / hogy az ötéves kori önmagadhoz nyúlj.” Mélyvíz ez, valóban. Olvasóként talán azt díjazzuk leginkább, hogy ez a zavar, a titkosírások közötti elbizonytalanodás feloldódik. A rejtélyeket, a misztikumot vagy a mitikus, álomszerű ködöt a költő időről időre eloszlatja, a képek helyükre kerülnek. A kötet bravúrjai közé tartozik az is, hogy rájövünk, mennyire kontrollált káoszt hoz létre ez a csak látszólag lezseren végigvitt mesterterv. Az egyik vers (megszületik) például úgy kezdődik, mintha a lírai én viccet mesélne: „Azt ismered, hogy az ember megszületik / és felnéz a rozsdás égboltra?” A játék, miként a búvárkodás is, súlyoktól felszabadult állapot, ami a nyugalom felé mutat. „Engedjük szabadjára tajtékzó vadállatainkat”, kéri a költő. Engedjük!

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Lefotózta a Kígyó-sziget egyik védőjét, aki visszaszólt az oroszoknak

Emeric Lhuisset fotográfus fényképein valódi harctereket és igazi katonákat látunk, még akkor is, ha a kompozíció klasszikus festményeket idéz. Mi a viszonya valóságnak és beállításnak, hogyan nyerhetik vissza hangjukat a történelem tényleges főszereplői, és hogyan sikerült lefotózni a Kígyó-sziget védőjét, aki rádión szólt be az orosz hadihajónak? Budapesti kiállítása apropóján beszélgettünk.