Visszhang: koncert

Curses

  • - minek -
  • 2024. június 5.

Visszhang

Luca Venezia karizmatikus és izgalmas alakja egy olyan zenei irányzatnak, amelyet szinte a múltból teleportáltak.

A Curses a négy évtizede virágkorát élő posztpunk/szintiwave/goth/EBM világból építkezik, s ez szervesül saját gyártású zenéiben, korunk sötétnek nevezett, de inkább csak borongós-melankolikus diszkójának lüktetésével. Venezia az utóbbi pár évben állandó alkotótárssal, a basszusgitáros-producer Ben Airey (alkotói nevén: Dame Bonnet) társaságában készít zenéket, így duóban léptek színpadra az A38 Orr Stúdiójában is. A hatásos tálalás – uralkodóan vörös fények, vörös rózsák a kütyükkel telepakolt asztalon – remekül előlegezi meg, hogy mire számíthatunk, de Venezia a színpadi jelenlétében is maga a dekadens elegancia, ezt viszont bármikor zárójelbe tudja tenni egy-egy keresetlen gesztussal – mondjuk éneklés közben fésüli hátra rakoncátlan fürtjeit. Érdekes orgánuma néha a fiatal Marc Almondéra, néha egyenesen Wayne Hussey-éra emlékeztet, de legalább ennyire fontos a gitárjátéka is. Airey basszuson (és néha elektronikus dobon) diktálja a ritmust, a többi gépekről megy. A koncert gerincét adó posztpunk/wave-szerű számok (Crucify, Miriam) után a fináléban érkeztek a sötét romantikát csúcsra járató, újabb keletű, szinte szintipop slágerjelöltek (Another Heaven, Surrender), a Curses ezekkel és az ősszel érkező új album ígéretével búcsúzott a közönségtől, amelynek a bő egy­órányi koncertidő alatt is nagy élményben volt része.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.