A Dazy tavaly került fel a nemzetközi zenei blogradarra a MAXIMUMBLASTSUPERLOUD: The First 24 Songs című lemezzel, amely tulajdonképpen az első évben keletkezett EP-k és kislemezek gyűjteménye volt, most pedig megjelent az első teljes értékű nagylemez is.
Az OUTOFBODY kifejezetten nosztalgikus album, kicsit olyan zenét rejt, mintha 1995-ben összeállt volna a Green Day és a Fountains of Wayne, hogy egy garázsban készítsenek közös anyagot. Az amerikai undergroundban divatos mostanság ezt a zenei világot megidézni (Big Nothing, Supercrush, Snow Ellet stb.), a Dazyt viszont a frontember popérzékenysége és produceri képességei kiemelik ebből a hullámból. James Goodson egy interjúban arról beszélt, hogy kezdetben csak hobbiprojektként kezelte a Dazyt, és szinte gondolkodás nélkül tette fel az internetre az elkészült számokat, az OUTOFBODY-nál viszont kifejezetten ügyelt arra, hogy egy kerek, koherens nagylemez legyen, és végül száz dalkezdemény közül választotta ki a végső tizenkettőt.
Goodson sikerrel járt. A tavalyi válogatáslemez után az egyértelmű volt, hogy könnyedén tud dúdolható slágereket írni, a debütáló album pedig arról is tanúskodik, hogy mindezeket változatos formában tudja a hallgató elé tárni: a Dazyre jellemző zajos, punkos lendületű dalok mellett kifejezetten kellemes meglepetés a Motionless Parade vagy az Inside Voice című dalok szelíd melankóliája.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
