Visszhang: tévésorozat

Egy nap

  • - krusovszky -
  • 2024. augusztus 28.

Visszhang

Egyszer már nekifutott a filmipar, hogy vászonra vigye David Nicholls 2009-es romantikus regényét az Egy napot.

A sztori 2011-ben kétségtelenül élőbb volt, Anne Hathaway meg a megjegyezhetetlen arcú srác (Jim Sturgess) főszereplésével bemutatott változat azonban elég haloványra sikeredett, de ez még mindig nem tűnik elégséges indoknak arra, hogy a Netflix tizennégy részes szériában térjen vissza a sztorihoz 2024-ben. Mégis erre került sor valamiért.

Tehát van Dex(ter) és Em(ma), akik összejönnek egy estére a 80-as évek vége felé, aztán meg mégse jönnek össze, de nem tudnak szabadulni egymástól évtizedeken át a majdnem boldog, valójában borzasztó befejezésig. Dex szép, gazdag, de seggfej, Em ugyancsak szép, ellenben okos, de szegény. Egyik sem nagyon érdekes személyiség. A ’24-es verziót megbolondítja kicsit, hogy Em indiai bevándorló család sarja lesz, bár ennek kifejtésére túl sok energiát nem pazarolt a rendező Nicole Taylor. Igaz, másra sem: a motivációk, vonzalmak, gyűlölök-szeretek viszonyok nincsenek kifejtve rendesen, a családi háttér inkább kabarészerű, a társadalomrajz egy karikatúránál is elnagyoltabb, ráadásul minden egyes mellékszereplő enyhén imbecillisnek tűnik. Vajon miért? Mindenesetre nagyobb gond, hogy a hőseinkért nemigen tudunk izgulni, mert vagy érdektelenek (ha boldogok), vagy visszataszítók (ha boldogtalanok). Gondolhatnánk, hogy ez afféle Y generációs Ilyenek voltunk, de reméljük, ez senkinek nem jut komolyan az eszébe. Így kezdünk arra gyanakodni, hogy az alapanyagot szolgáltató regénnyel van a bibi.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.