tévésorozat

Egy úr Moszkvában

  • SzSz
  • 2024. május 8.

Visszhang

„Egy úriembernek nincs szüksége foglalkozásra”

Ezt feleli Alekszandr Iljics Rosztov gróf a bolsevik törvényszéknek, amikor munkájáról kérdezik. A Párizsból hazatérő előkelőség abban reménykedik, hogy múltja és származása majd az új idők új szelei közepette is mindentől megvédik – ezzel pedig eséllyel pályázik „az ember, aki leginkább félreértette Lenint” címre is. A kivégzést mindenesetre megússza, ám örök életére száműzik a pati­nás Hotel Metropol falai közé.

A gróf figuráját kamu orosz akcentus helyett a skót Ewan McGregor egy angol dandy sármjával és kiejtésével hozza. Rosztov ugyan évtizedekig kénytelen a világtól elzárva élni, de a maga módján ő is megtapasztalja a változásokat: fény­űző lakosztálya helyett egy pinceszobába költözik át; a hotelben egy idő után már az angol bélszín is csirke-farhátból készül; nemsokára pedig a boroscímkék is a kommunista világrend áldozatává válnak, így csak vörös és fehér közül választhat. Szó se róla, egy arisztokrata számára hatalmas nehézségek ezek, de nehéz együtt érezni vele, miközben odakint emberek millióit gyilkolják meg vagy halnak éhen. Amor Towles magyarul is megjelent bestsellerének minisorozat-változatában mindezt, azaz a való világot mellékszereplők, vissza-visszatérő vendégek és újra felbukkanó régi ismerősök jelképezik – a sorozat ugyanis nem csak főhősét, de saját magát is kalitkába zárta a helyszín limitá­lásával. A fókusz ugyanis végig az egyébként valóban brillírozó McGregoron van, az egyetlen figurán, aki képes életet vinni ebbe a szép kiállású képeskönyvbe.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.