tévésorozat

Egy úr Moszkvában

  • SzSz
  • 2024. május 8.

Visszhang

„Egy úriembernek nincs szüksége foglalkozásra”

Ezt feleli Alekszandr Iljics Rosztov gróf a bolsevik törvényszéknek, amikor munkájáról kérdezik. A Párizsból hazatérő előkelőség abban reménykedik, hogy múltja és származása majd az új idők új szelei közepette is mindentől megvédik – ezzel pedig eséllyel pályázik „az ember, aki leginkább félreértette Lenint” címre is. A kivégzést mindenesetre megússza, ám örök életére száműzik a pati­nás Hotel Metropol falai közé.

A gróf figuráját kamu orosz akcentus helyett a skót Ewan McGregor egy angol dandy sármjával és kiejtésével hozza. Rosztov ugyan évtizedekig kénytelen a világtól elzárva élni, de a maga módján ő is megtapasztalja a változásokat: fény­űző lakosztálya helyett egy pinceszobába költözik át; a hotelben egy idő után már az angol bélszín is csirke-farhátból készül; nemsokára pedig a boroscímkék is a kommunista világrend áldozatává válnak, így csak vörös és fehér közül választhat. Szó se róla, egy arisztokrata számára hatalmas nehézségek ezek, de nehéz együtt érezni vele, miközben odakint emberek millióit gyilkolják meg vagy halnak éhen. Amor Towles magyarul is megjelent bestsellerének minisorozat-változatában mindezt, azaz a való világot mellékszereplők, vissza-visszatérő vendégek és újra felbukkanó régi ismerősök jelképezik – a sorozat ugyanis nem csak főhősét, de saját magát is kalitkába zárta a helyszín limitá­lásával. A fókusz ugyanis végig az egyébként valóban brillírozó McGregoron van, az egyetlen figurán, aki képes életet vinni ebbe a szép kiállású képeskönyvbe.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.