tévésorozat

Egy úr Moszkvában

  • SzSz
  • 2024. május 8.

Visszhang

„Egy úriembernek nincs szüksége foglalkozásra”

Ezt feleli Alekszandr Iljics Rosztov gróf a bolsevik törvényszéknek, amikor munkájáról kérdezik. A Párizsból hazatérő előkelőség abban reménykedik, hogy múltja és származása majd az új idők új szelei közepette is mindentől megvédik – ezzel pedig eséllyel pályázik „az ember, aki leginkább félreértette Lenint” címre is. A kivégzést mindenesetre megússza, ám örök életére száműzik a pati­nás Hotel Metropol falai közé.

A gróf figuráját kamu orosz akcentus helyett a skót Ewan McGregor egy angol dandy sármjával és kiejtésével hozza. Rosztov ugyan évtizedekig kénytelen a világtól elzárva élni, de a maga módján ő is megtapasztalja a változásokat: fény­űző lakosztálya helyett egy pinceszobába költözik át; a hotelben egy idő után már az angol bélszín is csirke-farhátból készül; nemsokára pedig a boroscímkék is a kommunista világrend áldozatává válnak, így csak vörös és fehér közül választhat. Szó se róla, egy arisztokrata számára hatalmas nehézségek ezek, de nehéz együtt érezni vele, miközben odakint emberek millióit gyilkolják meg vagy halnak éhen. Amor Towles magyarul is megjelent bestsellerének minisorozat-változatában mindezt, azaz a való világot mellékszereplők, vissza-visszatérő vendégek és újra felbukkanó régi ismerősök jelképezik – a sorozat ugyanis nem csak főhősét, de saját magát is kalitkába zárta a helyszín limitá­lásával. A fókusz ugyanis végig az egyébként valóban brillírozó McGregoron van, az egyetlen figurán, aki képes életet vinni ebbe a szép kiállású képeskönyvbe.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.