Visszhang: lemez

Elbow: Audio Vertigo

Visszhang

Már régóta csak az a kérdés az Elbow-val kapcsolatban, hogy jó vagy nagyon jó lesz a következő lemez.

A simán jó albumoknak is örül az ember, így igazán remek hír, hogy a diszkográfia tizedik darabja felnő az olyan korábbi csúcsművekhez, mint az Asleep in the Back, a Seldom Seen Kid, a Build a Rocket Boys és a Little Fictions. A manchesteri zenekar előző két munkája, a 2019-es Giants of All Sizes és a két évvel későbbi Flying Dream 1 meglehetősen borús hangulatúra sikeredett, a friss lemez viszont pozitívabb húrokat penget, és meglepetések is akadnak. Guy Garvey frontember a nyitó Things I’ve Been Telling Myself for Yearsben némileg ironikusan azt énekli, hogy 96 éves koráig fog élni, a furcsa című Very Heavenben pedig pozitív módon tekint vissza 17 éves önmagára. A Knife Fightban egy olyan isztambuli élményéről mesél, amikor szemtanúja volt annak, hogy két ember elkezdte egymást kaszabolni, de a végén röhögve összeölelkeztek, míg a Lovers’ Leap elmondása szerint balszerencsés szerelmesekről, spontán graffitizésről és ajándékboltokról szól. Az utóbbi az album egyik csúcsdala, de felnő hozzá a bombasztikus Balu, illetve a Good Blood Mexico City, amely az énekes szerint a korai Foo Fighterst idézi, e sorok írója viszont inkább az Elbow-val több szempontból rokon Doves-ot hallja ki belőle. Ez, valamint a Picture is gyors szám, ami eddig hiánycikk volt az Elbow-életműben, az Audio Vertigónak további erénye, hogy még az egy percnél rövidebb dalai, a Where Is It és az Embers of Day is izgalmasak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.