Visszhang: tévésorozat

Én vagyok a Zodiákus

Visszhang

Vannak márkanevek, logók, jelzések amelyekkel mindent (de mindent) el lehet adni.

Egy szakadt fesztiválkarkötő is elkel több ezer euróért, ha Balenciaga van ráírva, de még a húsipari végtermék is jó áron megy el, ha Mickey Mouse-t tesznek a csomagolásra. Hasonló erősségű „brand” a Zodiákus is. Megtippelni sem könnyű mennyi, de legalább 15–20 film és sorozat ment már biztosra a névvel, tudván, hogy egy vele fémjelzett műsort nem lehet kihagyni. Ahogy a Netflix új dokuszériáját sem.

A háromrészes produkcióban a máig csupán gyanúsított Arthur Leigh Allen háttértörténetét ismerhetjük meg egykori ismerősei elbeszéléseiből. A Seawater család gyermekei nem csak a tanulói voltak, de mivel a férfi igen jó kapcsolatot ápolt az anyjukkal, egyfajta pótapai szerepet is betöltött az életükben. Rajtuk kívül megszólalnak az elhunytak rokonai, és olyanok is, akiket a 2007-es kultikus film szereplői formáztak meg. Sőt, maga a kultikus film is fel-felvillan olykor a biztos siker érdekében. A sorozat hatásos képeken, idegborzoló cselekményvezetéssel vonultatja fel a lehetséges eseményeket, azonban a bizonyítékokról, amelyekre hivatkozik, mintha megfeledkezne néha.

Egy true crime-ra ráfüggött nézők elé bedobni egy Én vagyok a Zodiákus című sorozatot, kicsit olyan, mintha a streamingszolgáltató egyfajta Black Friday akcióval még egyszer meg akarná nyomni a nézettséget, mielőtt megérkezne a karácsonyi szezon őrült hajszája a romkomokkal és családi filmekkel. Mindent az eladhatóságért. Ja igen, meg az áldozatok, azok is fontosak…

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.