Visszhang: tévésorozat

Én vagyok a Zodiákus

Visszhang

Vannak márkanevek, logók, jelzések amelyekkel mindent (de mindent) el lehet adni.

Egy szakadt fesztiválkarkötő is elkel több ezer euróért, ha Balenciaga van ráírva, de még a húsipari végtermék is jó áron megy el, ha Mickey Mouse-t tesznek a csomagolásra. Hasonló erősségű „brand” a Zodiákus is. Megtippelni sem könnyű mennyi, de legalább 15–20 film és sorozat ment már biztosra a névvel, tudván, hogy egy vele fémjelzett műsort nem lehet kihagyni. Ahogy a Netflix új dokuszériáját sem.

A háromrészes produkcióban a máig csupán gyanúsított Arthur Leigh Allen háttértörténetét ismerhetjük meg egykori ismerősei elbeszéléseiből. A Seawater család gyermekei nem csak a tanulói voltak, de mivel a férfi igen jó kapcsolatot ápolt az anyjukkal, egyfajta pótapai szerepet is betöltött az életükben. Rajtuk kívül megszólalnak az elhunytak rokonai, és olyanok is, akiket a 2007-es kultikus film szereplői formáztak meg. Sőt, maga a kultikus film is fel-felvillan olykor a biztos siker érdekében. A sorozat hatásos képeken, idegborzoló cselekményvezetéssel vonultatja fel a lehetséges eseményeket, azonban a bizonyítékokról, amelyekre hivatkozik, mintha megfeledkezne néha.

Egy true crime-ra ráfüggött nézők elé bedobni egy Én vagyok a Zodiákus című sorozatot, kicsit olyan, mintha a streamingszolgáltató egyfajta Black Friday akcióval még egyszer meg akarná nyomni a nézettséget, mielőtt megérkezne a karácsonyi szezon őrült hajszája a romkomokkal és családi filmekkel. Mindent az eladhatóságért. Ja igen, meg az áldozatok, azok is fontosak…

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.