Visszhang: film

Freedom

Visszhang

Ahogy minden népnek van kedvenc vezetője, úgy kedvenc bűnözője is akad (amikor ez a kettő ugyanaz a személy, az probléma).

A nyomorgatott kisember szemében nyomban hőssé válik az, aki megteszi, amire ő csak gondolni mer. Ahogy nálunk a Viszkis, Franciaországban ezt a szerepet Bruno Sulak töltötte be az 1970-es, 1980-as években, aki azzal vált népszerűvé, hogy élelmiszerbolti, ékszerüzleti fosztogatásait híresen erőszakmentesen, sőt kedvesen intézte. Kalandjait ezúttal a színésznőből lett rendező, Mélanie Laurent viszi képernyőre, aki nem először készít heist filmet, de ahogy Tolvajnők című mozijánál, úgy most is felmerül a kérdés: minek?

A láthatóan fénykorát élő Sulak múzsájával és jó barátjával járja a francia boltokat, hogy ott fegyverrel, de azt soha el nem sütve szedje be a napi bevételt „nyugalom, ez nem a maguk pénze” felkiáltással. Ahogy az lenni szokott, az elején minden jól megy, de idővel akadozni kezd a nagy terv, és a férfit elkapják. Azonban, ha az ember igazán akar valamit, azt el is éri, Bruno pedig nem hagyja, hogy holmi kiemelten őrzött börtön­falak visszatartsák őt a szerelmétől. (Rossz hír a férfi nézőknek, akik a romantikus hőstettek láttán az elégedetlen barátnőikkel küzdenek, hogy a film ezen része ráadásul pont igaz.)

Kár lenne tagadni, hogy a rablás, bujaság és tengerpart kombójának látványától valamit óhatatlanul érezni kezd az ember, és persze ki ne szimpatizálna egy ilyen antihőssel, ám a mélységek híján a film végére valahogy a néző is üresen találja a zsebeit.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.