Visszhang: dokumentumfilm

És a király így szólt: Milyen csodás szerkezet!

Visszhang

Axel Danielson és Maximilien Van Aertryck egy másodéves filmszakos magabiztosságával magyarázzák el a mozgókép (illetve a kép, a rögzítés és a látás) problémáját kilencven percben.

Aki látta Theo Anthony All Light, Everywhere című munkáját, sejti, mire számíthat: esszéisztikus gondolatfolyam a mozgókép (manipulatív) erejéről, önarckép a filmről film által.

Danielson és Van Aertryck iskolás módon, kronologikus rendben szaladnak végig a kép- és mozgóképrögzítés korai történetén (Niépce, Daguerre, Muybridge, Freese-Greene és a Lumière testvérek), s gyorsan meg is érkezünk velük a nem túl forradalmi, de tetszetősen tálalt tanulsághoz. A film bölcsőjében már ott volt a veszedelmes kettősség, az igazság (Lumière) és a képzelet (Méliès) iránti vágy, az izgatás (A csók) és a politikai propaganda (VII. Edward megkoronázása) csírája. A fake news, a pornó, Leni Riefenstahl náci propagandája és az élőben közvetített mészárlások már ott ólálkodtak az első képkockákban. Korunk influenszerei, autoriter politikusai és terroristái ugyanezeket az ősi ösztönöket táplálgatják a maguk képi eszközeivel. Hiába lapul szinte minden földlakó zsebében egy kamera, médiatudatosságunk mintha sosem lett volna ennyire korlátozott – vonják le a készítők a sommás tanulságot, amelynek súlya mégsem szegi kedvüket. Jobbára kaján humorral mutatják be a kamera előtt felsülő ISIS-harcosokat vagy élőben elszunyókáló gamereket, szédítő tempóban és merítéssel, ami inkább a kívánt mélyebb reflexió ellen dolgozik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.