Visszhang: film

Femme

Visszhang

Sam H. Freeman és Ng Choon Ping feszült és szexi filmje szinte már megbotránkoztató módon ábrázolja a vágy, a gyűlölet és a hatalom kényelmetlen összefonódásait.

A feszültség és a tragédia két világ ütközéséből fakad, amelyek nem is lehetnének távolabb egymástól. Jules (Nathan Stewart-Jarrett) szexualitását szabadon megélő meleg fekete férfi, aki drag előadóként dolgozik Londonban. Egy éjszakai műsora után egy homofób banda úgy megveri, hogy hónapokra begubózik, és a barátait is eltaszítja magától. Amikor végre kimerészkedik egy meleg szaunába, egyből belefut egyik támadójába, Prestonba (George MacKay). A férfi Jules szöges ellentéte: egy fehér svindler, aki heterónak tetteti magát a haverjai előtt. Jules elhatározza, hogy bosszút áll a férfin, becserkészésének eszköze pedig a szex, a megalázás és a testi erőszak keveréke, noha ez mindkettőjükre veszélyes.

A Femme feszes játékidejében több filmre elegendő motívummal zsonglőrködik virtuóz módon: a szexbe kódolt uralkodó és alárendelt szerepek változékonysága, az erőszak erotizálása, a rasszizmusban és homofóbiában összeolvadó vágy és gyűlölet vagy a drag és a rejtőzködés mibenléte. Sokszor nehéz nézni, de izgalmas követni, ahogy Preston és Jules közelednek egymáshoz és helyet cserélnek az egyre intimebbé és fenyegetőbbé váló kapcsolatban. Stewart-Jarrett remekel mind femme fatale-ként, mind kelletlenül heteró kosztümbe bújó szeretőként, MacKay pedig (paradox módon) csendesebb szerepben teljesíti ki kettősüket. A Femme egyszerre bomlasztja a sztereotípiákat és játszik rájuk.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”