A feszültség és a tragédia két világ ütközéséből fakad, amelyek nem is lehetnének távolabb egymástól. Jules (Nathan Stewart-Jarrett) szexualitását szabadon megélő meleg fekete férfi, aki drag előadóként dolgozik Londonban. Egy éjszakai műsora után egy homofób banda úgy megveri, hogy hónapokra begubózik, és a barátait is eltaszítja magától. Amikor végre kimerészkedik egy meleg szaunába, egyből belefut egyik támadójába, Prestonba (George MacKay). A férfi Jules szöges ellentéte: egy fehér svindler, aki heterónak tetteti magát a haverjai előtt. Jules elhatározza, hogy bosszút áll a férfin, becserkészésének eszköze pedig a szex, a megalázás és a testi erőszak keveréke, noha ez mindkettőjükre veszélyes.
A Femme feszes játékidejében több filmre elegendő motívummal zsonglőrködik virtuóz módon: a szexbe kódolt uralkodó és alárendelt szerepek változékonysága, az erőszak erotizálása, a rasszizmusban és homofóbiában összeolvadó vágy és gyűlölet vagy a drag és a rejtőzködés mibenléte. Sokszor nehéz nézni, de izgalmas követni, ahogy Preston és Jules közelednek egymáshoz és helyet cserélnek az egyre intimebbé és fenyegetőbbé váló kapcsolatban. Stewart-Jarrett remekel mind femme fatale-ként, mind kelletlenül heteró kosztümbe bújó szeretőként, MacKay pedig (paradox módon) csendesebb szerepben teljesíti ki kettősüket. A Femme egyszerre bomlasztja a sztereotípiákat és játszik rájuk.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
