Visszhang: koncert

Fun Lovin’ Criminals

Visszhang

Elmúltak már azok az idők, amikor Glastonburyben, a Szigeten és számos egyéb nagy fesztiválon tízezrek ugráltak, bólogattak a Fun Lovin’ Criminals rockos-funkos-hiphopos zenéjére.

Az eredetileg New Yorkból induló trió utoljára 2010-ben jelentetett meg albumot, tavalyelőtt pedig Huey Morgan frontember kilépett a zenekarból. Óriási meglepetésre a többiek úgy döntöttek, hogy nem hagyják abba, és Naim Cortazzi személyében leigazoltak egy új gitárost. Az énekesi feladatokat az együttes multiinstrumentalistája, Brian „Fast” Leiser vette át, és az új felállás már ki is adott egy EP-t, amelyet hamarosan követ egy másik.

Bármily meglepő, a váltás egyáltalán nem tett rosszat az együttesnek. Természetesen hiányzik Huey karizmája és lazasága, de az már a régebbi koncerteken is látszott, hogy Fast sincs híján a frontemberi kvalitásoknak, ráadásul ő is hasonló hangnemben énekel. Természetesen most is ő viszi a prímet: basszusozik, billentyűzik, trombitál és harmonikázik, de éneklésben komoly teret enged Frank Benbini dobosnak, aki a Shake It Loose című számot viccesen a zenekar előző gitárosának ajánlja, valamint kesereg egy keveset azon, hogy kedvenc csapata, a Leicester közvetlenül a koncert előtt esett ki a Premier League-ből. Cortazzi is leicesteri, úgyhogy most már 2:1 a brit–amerikai arány az FLC-ben, de ettől függetlenül másfél órára így is New York elevenedik meg az A38 gyomrában. A Big Night Out, a Fun Lovin’ Criminal, a Smoke ’Em, a Love Unlimited és a Scooby Snacks megunhatatlan, de most az is kiderült, hogy Huey nélkül is kiválóan működik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.