Visszhang: lemez

Future Islands: People Who Aren’t There Anymore

Visszhang

Nem adták könnyen a sikert a Future Islands több mint húsz éve együtt zenélő tagjainak.

A baltimore-i együttes a negyedik lemezéig nagyrészt a radar alatt volt, a 2014-es Singles album viszont egy csapásra széles körben ismertté tette őket. Samuel T. Herring énekes kígyótánca a David Letterman Show-ban azonnal mémmé vált, az itt előadott Seasons (Waiting on You)-t pedig több zenei szaklap is az év dalának választotta. A zenekar azóta két egyenletes színvonalú, de különösebb meglepetést nem tartalmazó és kissé fásultabb anyagot hozott ki (The Far Field, 2017; As Long as You Are, 2020).

A Future Islands melankolikus, de táncolható szintipopban utazik, amiben visszaköszön az OMD és a korai Talk Talk is, de az együttes szuperfegyvere egyértelműen a soulból erősen táplálkozó Herring, aki bármit képes megcsinálni a hangjával. Az eszköztár alig változott a tíz éve megjelent Singles óta, de más zenekarokkal ellentétben az efféle hangzáshoz való ragaszkodás nem gyávaságnak, inkább természetesnek hat. A szakítások által inspirált új anyag jobb formában mutatja a kvartettet, mint az előző két album, ismét van néhány azonnal dúdolható sláger, például a nyitó King of Sweden, a Say Goodbye vagy a szívbe markoló Peach. Az elmúlt hónapokban kiadott felvezető kislemezek között voltak súlytalanabbnak tűnő számok (The Fight, Deep in the Night), de az album tipródó, szorongó hangulati ívében ezek is létjogosultságot nyernek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.