Visszhang: könyv

Gáspár Balázs: Budapesti por és sár

Visszhang

Valóban céltalan sétahely lenne csupán az Andrássy út?

A Szent István-bazilika egy lelki takarékpénztár? Egyetértettünk volna 1903-ban Goda Gézával abban, hogy Budapest nem is város, csak egy nagy beépített terület, szellemtelen, üres tekintetű házakkal? Van, aki szerint e város távolról szép csupán. A szerző nyolcvan (1873 és 1918 között megjelent szövegekből vett) idézettel és 24 kép segítségével járja körül a főváros ikonikus helyszíneit. Anti-városnéző füzet – mondja az alcím, és valóban: csupa lehúzó kritikából, a ma tátott szájjal csodált épületekről született karcos megjegyzésekből, és hol lebegősen szellemes, hol vaskosan mulatságos, ám kizárólag negatív véleményekből épül fel e könyvecske, amelyhez immár (anti-)városnéző sétákat is szervez a szerző.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.