Visszhang: tévésorozat

Gyilkosság a világ végén

Visszhang

Lassan már majd’ minden holdtöltére jut egy efféle „Poirot-film”.

Mint háborús veterán tűzijáték­lövéskor, úgy rezzenünk össze, amint azt látjuk, hogy egy jól körülzárt térben összeterelődik néhány tehetős alak, hiszen lassan már majd’ minden holdtöltére jut egy efféle „Poirot-film”. De mindenki megnyugodhat, itt egyetlen hetyke bajusz sem fenyegeti a szórakoztatást, sőt a Gyilkosság a világ végén még igazán jó is lehet, ha másért nem, azért, mert a csodás Brit Marling nem csak a kamera mögött, de előtte is megjelenik.

Darby a halottkém apja mellett nőtt fel, ami gyökereiben változtatta meg a halálhoz való viszonyát. Felnőve nagy sikerű detektívregényt ír, amely egy multimilliárdos techguru figyelmét is felkelti, ezért néhány világmegváltó elmével egyetemben őt is meghívja egy különös elvonulásra. Az izlandi luxushotel azonban több rejtélyt tartogat, mint gondolnánk… valójában épp annyi rejtélyt tartogat, amennyit gondolnánk, hiszen volt alkalmunk megedződni az évek alatt. Ezért is lehet, hogy már az első rész végén sejthetővé válik a cselekmény lefolyása és a gyilkos kiléte is, ám, hogy ennek ellenére mégis szeretnénk továbbnézni, az maga a siker.

A már-már irritálóan aktuális produkció a klímaváltozás, a technológia veszett fejlődése, a menekültkérdés és a mesterséges intelligencia forró anyagából gyúr nyomozós sorozatot, de meglepő módon nem esik darabjaira a szándék, jóllehet a haláleset a legkevésbé a nyomasztó a fenti témák közül. Persze korai még élőnek nyilvánítani a pácienst, hiszen jó néhány epizódnyi lehetőség áll még előtte, hogy elődeihez méltóan eluntassa nézőit.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.