Visszhang: tévésorozat

Gyilkosságok Åre vidékén

  • - ts -
  • 2025. február 12.

Visszhang

Az ún. skandináv krimi legnagyobb találmánya nem is az, hogy Ingmar Bergman filmjeinek első olvasatát betolta a hardboiled krimik világába, hanem az, hogy van.

Van, és termel, mint egy élüzem. A krimipiac ugyanis feneketlen étvágyú, és a hiánygazdaság jellemzi. A különféle jelzőkkel ellátott krimik pedig újabb és újabb fogyasztói rétegeket képesek áldozathozatalra csábítani. Lélektani, erotikus, történelmi, disztópikus vagy például „skandináv”. Fagyos és északi, amelyben a jók is folyton a testi-lelki defektjeiket sallerozzák, s nem is ügyetlenek benne, a megoldandó ügyre (és a következő regényre) általában összekapják magukat, sújtsa őket bár alkoholizmus, nehéz, vidéki gyermekkor vagy a dolgozó nép megvetése.

Viveca Sten e krimi-IKEA szorgos munkása, volt ő már a hónap dolgozója is, a Sandhamni gyilkosságokat lajstromozó ciklusának tán már két darabja is olvasható magyarul (s persze tévésorozat is készült a művekből). Jelen ötrészes sorozatunk a címbe foglalt táj­egységi információnak megfelelően minden eddiginél több havat ígér, s könnyen a képernyő elé csalogatja az alpesi és az északi síszámok elkötelezettjeit is. Ezen felül is példás minden: az egyik rendőr gyanús hátterét hagyja Stockholmban, a második gyereknevelési és párkapcsolati gondokkal küzd, a harmadik kinn a padon a dudáját fújja nagyon, s persze a gyilkosok sem különbek a Deákné vásznánál. A hó vakítóan fehér, hullát hoz a sífelvonó, a sorozat meg vakítóan steril. Egy percig sincs kétség, hogy mire megy ki a játék, de nem kellemetlen nézni mégsem.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.