Visszhang: lemez

Isabelle Faust: Solo

Visszhang

A német hegedűművésznő, aki gyakran megfordul nálunk is, az idén három lemezt is készített.

Az elsőn Stravinsky Hegedűversenye szerepel, a másodikon a 18. századi Pietro Locatelli néhány versenyműve, az év végére azonban befutott a legújabb albuma is, amelynek egyedül ő a főszereplője. A művész talán tiltakozna egy ilyen kijelentés ellen, de hát valljuk be, a kiadó sem a barokk korszak alig ismert olasz, német és francia komponistáit szánta húzóneveknek. A régizene szólóhegedű-repertoárja véges, de sokkal mélyebb, hogy csak a Bach-szólódarabokat játsszuk újra és újra.

Isabelle Faust megközelítése kifejezetten energikus, olykor még harciasnak is mondható. Johann Georg Pisendel a-moll szólószonátájának Gigue tételében például úgy játssza az ördögi díszítéseket, hogy közben sosem torpan meg a tánc ritmusában, a vonókezelése pedig a zene vonzástörvényeinek biztos érzékéről árulkodik. (A zeneszerző 1712-től a drezdai udvari zenekar, Európa legjobb együttesének koncertmestere volt.) Louis-Gabriel Guillemain nevéért alighanem a legtájékozottabb hallgatónak is fel kell ütnie a lexikont: a XV. Lajos udvarában muzsikáló hegedűs művéből olasz hatásokat hallani, ezt az előadó elegánsan, jó arányérzékkel tolmácsolja. A lemezt Johann Joseph Vilsmayr szólópartitája, és az osztrák hegedűs mestere, Heinrich Ignaz Biber egy Passacagliája zárja. Isabelle Faust játéka ezekben is makulátlan és kontrollált. Ha mást nem, csak ezt fel lehet róni neki.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.